A sarki fény a naptevékenység egyik leglátványosabb jelensége, ami a Napból érkező részecskesugárzás következménye; a Föld északi és déli sarkánál a magas légkörbe behatoló nagy energiájú protonok és elektronok gerjesztette ideiglenes fényjelenség. Az aurora borealis, vagyis az északi fény Magyarország területéről általában nem látható, de előfordulhatnak olyan kivételes helyzetek, amikor hazánk egén is felragyoghat ez a különleges természeti jelenség.
Sarki fény tűnhet fel az elkövetkező napok esti égboltján
A Nap legaktívabb régiója a Föld felé fordult, ennek hatására pedig erős geomágneses viharok és más szélsőséges űridőjárási események várhatók a közeli napokban - figyelmeztetnek a központi csillagunk megfigyelésével foglalkozó napfizikusok.
Az űridőjárást a Napból érkező részecskesugárzás, vagyis a napszél, valamint a magnetoszféra, az ionoszféra és a termoszféra állapotának kölcsönhatása határozza meg, ami hatással van az orbitális pályán keringő műholdakra, továbbá az elektromos eszközök működésének megbízhatóságára, de az emberi egészségre is.
A most felerősödő naptevékenység az északi félteke alacsonyabb szélességi körein is látható sarki fény jelenségeket és ideiglenes áramkimaradásokat okozhat. A NASA Solar Dynamics Observatory a közelmúltban rögzítette 2025 eddig legerősebb napkitörését egy újonnan felbukkant napfoltcsoport régiójából. Az elsőt május 13-án detektálták, ami az AR4086 jelzésű napfoltból érkezett és egy szokatlanul erős X1,2 -es osztályú kitörést produkált. Alig egy nappal később, május 14-én az AR4087-es jelű napfolt területén figyeltek meg először egy M5,3-as intenzitású, majd egy még a május 13-i kitörésnél is jóval nagyobb energiájú X2,7-es osztályú kitörés, amit pár órával később egy M7,7-es erősségű fler követett.
A fler a naptevékenység egyik megjelenési formája, a naplégkör jól behatárolható területének hirtelen, pár perc alatti kifényesedése a röntgentartományban és esetleg más hullámhosszokon, amit lassú, általában két-három napig tartó elhalványulás követ. A naptevékenységek közül a koronakidobódásokon kívül a flereknek vannak közvetlen földi hatásai; a flereket kísérő erős rádiókitörések megzavarhatják a rádiókommunikációt és a radarok működését, valamint veszélyt jelenthetnek az űrhajósok és a pilóták egészségére is.
A május 14-i kitörés miatt a Föld éppen a Nap felé néző oldalán mind az észak- mind pedig a dél-amerikai kontinensen, továbbá Európában, Afrika és a Közel-Kelet egyes területein rádiókimaradások léptek fel. Ez utóbbit a lehető legmagasabb napkitörési kategóriába tartozó X2,7-es osztályú fler okozta. A kitörés miatt az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) űridőjárás-előrejelzői szerint a nagyfrekvenciás rádiójelek körülbelül 10 percre szakadtak meg a közel-keleti régióban.
Az elmúlt két évben már számos alkalommal ragyogott fel sarki fény hazánk egén
A NASA szakértői mindehhez hozzáfűzik, hogy az AR4087-es napfolt régiójából származó folyamatos napkitörések továbbra is hatással lehetnek a „rádiókommunikációra, az elektromos hálózatokra, a navigációs jelekre, valamint kockázatot jelenthetnek az űreszközökre és az űrhajósokra”.
A Nap jelenleg a 11 éves aktivitási napciklus csúcsán áll, amit a szoláris maximum periódusának neveznek. Ez annak a következménye, hogy a központi csillag mágneses pólusai átfordulnak, ami miatt a Nap egy igen aktív és viharos állapotba kerül. A napkitörések okozta zavarokat a masszív koronakidobódásból (CME-k) származó sarki fényjelenségek is kísérhetik, amelyeket az északi féltekén északi, míg a déli félgömbön dél fénynek neveznek.
A koronakidobódás ( az angol szaknyelvben coronal mass ejection, CME) szintén a naptevékenység egyik megnyilvánulási formája, a napkorona egy részének kilökődése a bolygóközi térbe, amit a Nap mágneses terének az instabilitása okoz.
A Nap legaktívabb régiója jelenleg a Föld felé fordul, ami jelentősebb űridőjárás-változást jelez előre -írja az Independent. „Jelenleg legfeljebb öt napfolt-régió található a Nap szemközti oldalán, és egy új, látszólag mágneses egypólusú régió forog a látómezőben a délkeleti naphorizont felett” – állapította meg a legfrissebb űr-időjárási előrejelzés. A szakértők megjegyzik, hogy az AR4087 napfolt túltöltött sarki fény jelenségekhez vezethet, miközben egy vonalba kerül a Földdel. Mivel ez az aktív régió egyre jobban eléri ezt a helyzetet, a szokásosnál jóval intenzívebb sarki fény fellobbanásokra lehet számítani még jóval a sarkkör alatti szélességi körökön, így akár Magyarország területén is.
Az elmúlt évek különösen aktív naptevékenységének köszönhetően 2023-ban, a tavalyi évben, sőt, még idén Szilveszter éjjelén is sarki fény ragyogott fel hazánk égboltján. Különösen látványosnak számított a 2024. október 10-én mély rózsaszínben felragyogó aurora borealis, amelyben az idehaza rendkívül ritka zöld színű felvillanások is észlelhetők voltak.
A tavalyi év rekordnak számít a hazai sarki fény jelenségek krónikájában,
ugyanis összesen 19-szer észleltek aurora borealist Magyarország égboltján. A tavaly október 10-i jelenséget egy X1,8-as osztályú kitöréssel hozták összefüggésbe. Az elmúlt napok ennél is intenzívebb kitöréseire és a Nap rendkívül aktív területének felénk fordulására figyelemmel jó eséllyel lehetünk ismét szemtanúi még talán a tavalyinál is látványosabb sarki fény felvillanásoknak.
Ezért lehet különösen jó az esély magyarországi sarki fény jelenségre a közeli napokban:
- a Nap egyik rendkívül aktív területe a Föld felé fordult,
- ezt a területet már az elmúlt napokban is extrém erős kitörések jellemezték,
- a kitörések ereje miatt pedig az alacsonyabb szélességi körökön is megnőtt a sarki fény jelenség esélye.
