A sarki fény a naptevékenység egyik leglátványosabb jelensége, ami a Napból érkező részecskesugárzás következménye; a Föld északi és déli sarkánál a magas légkörbe behatoló nagy energiájú protonok és elektronok gerjesztette ideiglenes fényjelenség. Az aurora borealis, vagyis az északi fény Magyarország területéről általában nem látható, de előfordulhatnak olyan kivételes helyzetek, amikor hazánk egén is felragyoghat ez a különleges természeti jelenség.
Sarki fény tűnhet fel az elkövetkező napok esti égboltján
A Nap legaktívabb régiója a Föld felé fordult, ennek hatására pedig erős geomágneses viharok és más szélsőséges űridőjárási események várhatók a közeli napokban - figyelmeztetnek a központi csillagunk megfigyelésével foglalkozó napfizikusok.
Az űridőjárást a Napból érkező részecskesugárzás, vagyis a napszél, valamint a magnetoszféra, az ionoszféra és a termoszféra állapotának kölcsönhatása határozza meg, ami hatással van az orbitális pályán keringő műholdakra, továbbá az elektromos eszközök működésének megbízhatóságára, de az emberi egészségre is.
A most felerősödő naptevékenység az északi félteke alacsonyabb szélességi körein is látható sarki fény jelenségeket és ideiglenes áramkimaradásokat okozhat. A NASA Solar Dynamics Observatory a közelmúltban rögzítette 2025 eddig legerősebb napkitörését egy újonnan felbukkant napfoltcsoport régiójából. Az elsőt május 13-án detektálták, ami az AR4086 jelzésű napfoltból érkezett és egy szokatlanul erős X1,2 -es osztályú kitörést produkált. Alig egy nappal később, május 14-én az AR4087-es jelű napfolt területén figyeltek meg először egy M5,3-as intenzitású, majd egy még a május 13-i kitörésnél is jóval nagyobb energiájú X2,7-es osztályú kitörés, amit pár órával később egy M7,7-es erősségű fler követett.
A fler a naptevékenység egyik megjelenési formája, a naplégkör jól behatárolható területének hirtelen, pár perc alatti kifényesedése a röntgentartományban és esetleg más hullámhosszokon, amit lassú, általában két-három napig tartó elhalványulás követ. A naptevékenységek közül a koronakidobódásokon kívül a flereknek vannak közvetlen földi hatásai; a flereket kísérő erős rádiókitörések megzavarhatják a rádiókommunikációt és a radarok működését, valamint veszélyt jelenthetnek az űrhajósok és a pilóták egészségére is.
A május 14-i kitörés miatt a Föld éppen a Nap felé néző oldalán mind az észak- mind pedig a dél-amerikai kontinensen, továbbá Európában, Afrika és a Közel-Kelet egyes területein rádiókimaradások léptek fel. Ez utóbbit a lehető legmagasabb napkitörési kategóriába tartozó X2,7-es osztályú fler okozta. A kitörés miatt az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) űridőjárás-előrejelzői szerint a nagyfrekvenciás rádiójelek körülbelül 10 percre szakadtak meg a közel-keleti régióban.
