Ritkán fertőz az agyevő amőba, de amikor igen, a betegek 97,5 százaléka meghal

Az esetek 97,5 százaléka halállal végződött.

Forrás: Live Science, The Conversation2025. 06. 17. 16:52
Brain-eating amoeba infection. Computer illustration of Naegleria fowleri protozoans infecting the brain. This organism is an opportunistic pathogen of humans, causing meningoencephalitis (inflammation of the brain and its surrounding membranes) when inha
agyevő amőba Fotó: Europress/AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Világszerte ritkának számít az agyevőamőba-fertőzés, azonban ugyanezt a gyógyulási esélyekről is el lehet mondani. A betegségből jóval kevesebben épülnek fel, mint ahányan megfertőződnek. 

Szlovákiában kedden meghalt egy tizenegy éves fiú, akit agyevőamőba-fertőzéssel diagnosztizáltak, miután a párkányi Vadas fürdőben járt. Azt egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy a gyermek a strandon fertőződött meg. A helyi hatóság mintákat vett a fürdő vizéből, az eredmények napokon belül elkészülnek. 

De mi köze a strandnak az agyevő amőbához?

Az agyevő amőba, avagy, a hivatalos nevén a Naegleria fowleri egy egysejtű élőlény, amely csak mikroszkóppal látható. Gyakran előfordul édesvizekben és talajban, és a 25 és 40 Celsius-fok közötti melegebb édesvizekben érzi jól magát, sós vízben azonban nem él meg. A megfelelően klórozott édesvízben sem marad meg, igaz ez a csap- és fürdővízre is, amelyet fertőtlenítenek és tesztelnek is, hogy minden kórokozó, így az agyevő amőba se éljen túl – írja cikkében a The Conversation.

Bár a fertőzések nagyon ritkák, halálosan súlyosak. A fertőzést csak alig néhány ember élte túl.

Az Amerikai Egyesült Államokban több esetet regisztráltak, mint bármely más országban. Az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és -megelőzési Központja szerint a jelentett 164 esetből – 1962 és 2023 között – csak négy ember élte túl. 

Ez 97,5 százalékos halálozási arányt jelent.

De hogyan jut be az agyevő amőba az agyba?

Különös, hogyan fertőz ez az élőlény, ugyanis, ha meginnánk, semmi bajunk nem történne. A Naegleria fowleri csak az orrba és az orrjáratokba jutó vízen keresztül fertőzheti meg az ember agyát, így ugyanis az amőba átjut az orr szövetein, és az agyban primer amőbás meningoencephalitist okoz (PAM). Korábban a Magyar Nemzet is számolt már be hasonló esetről.

A fertőzés tünetei közé tartozik a fejfájás, hányinger, hányás, láz és nyakmerevség. Az amőbával való érintkezés után több nap is eltelhet, mire a fertőzés kialakul, azonban átlagban az első tünetek megjelenése után öt nappal már nem él a fertőzött. 

Bár az amőba általában meleg éghajlaton élő vizekben él túl, hidegebb környezetben is megfertőzött már embereket meleg vizekben. Például 1978-ban egy lány halálos fertőzést kapott, miután úszott a rómaiak által épített fürdőben az angol Bath városában. Azóta ott már tilos úszni. 

Így kerülheti el a fertőzést 

Ha bármilyen kétsége merül fel édesvízi fürdőzés előtt, a legjobb, ha feltételezi, hogy az amőba jelen van. Ilyenkor úszni lehet, de semmiképp se kerüljön a feje a víz alá. Vigyázzon, nehogy víz kerüljön az orrába. Vagy ne menjen be.

Különösen bonyolult a dolog, ha gyermekek is vannak a képletben, mert ők sokat pancsolnak, ugrálnak vagy merülnek a víz alá. 

Ha édesvízi úszómedencében fontolgatja az úszást, győződjön meg arról, hogy a medence jól karbantartott és megfelelő mennyiségű klórral fertőtlenített. A tiszta és megfelelően klórozott úszómedence más vízben terjedő kórokozóktól is védi az úszókat. Édesvízi forrásokban ne tegye a fejét a víz alá.

Vannak túlélők, vannak kísérletek

Tizenegy éve, hogy egy forró szombaton San Antonióban egy nyolcéves kisfiút szállítottak kórházba napokig tartó láz, fejfájás, hányás és fényérzékenység miatt. Mire oda került, a gyermek eszméletlen volt, és nem reagált hangra, fényre vagy más ingerekre.

Az orvosok lélegeztetőgépre kapcsolták a gyermeket, majd a vizsgálatok közben kiderült, az agy-gerincvelői folyadékában agyevő amőba volt. Ez volt a harmadik eset, amelyet dr. Dennis Conrad, a San Antonió-i Egyetemi Kórház akkori gyermekfertőző betegségek specialistája a karrierje során látott. A másik két betege meghalt. 

A doktor azonban olvasta, hogy egy új hatóanyagot, a miltefozint engedélyezték kísérleti kezelésként az ilyen fertőzésekre. Hozzáadta a fiú gyógyszeres kezeléséhez, amely már tartalmazott más antimikrobiális és gyulladáscsökkentő gyógyszereket. A fiú túlélte a fertőzést. Amikor elhagyta a kórházat, már tudott önállóan lélegezni, de másra nem igazán volt ereje. Hónapokig tartó rehabilitáció után visszanyerte képességeinek egy részét, de családjának továbbra is segítenie kellett neki az alapszükségletei magoldásában. 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.