A penicillin felfedezése egy elfelejtett lemezen
1928 szeptemberének végén Alexander Fleming visszatért a londoni Szent Mária Kórház laboratóriumába. A zsúfolt, rendetlen asztalon baktériumtenyészetek sorakoztak. Egyikükön penészfolt jelent meg, amely körül eltűntek a baktériumok. Más kutató talán kidobta volna, Fleming viszont észrevette a különös jelenséget. A penész, amelyet később Penicillium notatumként azonosítottak, baktériumölő hatásúnak bizonyult. Anélkül, hogy tudta volna, Fleming megnyitotta az utat az antibiotikumok kora előtt.
Fleming nem volt vegyész vagy gyógyszerkutató. Inkább éles szemű megfigyelő, aki a váratlanban is lehetőséget látott.
Felfedezése azonban egy évtizedre feledésbe merült.
Csak 1939-ben az oxfordi kutatócsoport – Howard Florey, Ernst Chain és Norman Heatley – folytatta a megfigyelést. Nekik sikerült izolálni és tisztítani a vegyületet, majd embereken is tesztelni. Az eredmények drámaiak voltak: korábban halálos fertőzések váltak kezelhetővé.
A második világháború és a termelés áttörése
A háború alatt a penicillin hatalmas jelentőségre tett szert. Tábori kórházakban sebeket gyógyított, amputációkat előzött meg, és ezrek életét mentette meg. A gyártás azonban nehéz volt: a P. notatum kevés hatóanyagot termelt. A fordulat akkor jött, amikor egy penészes sárgadinnye került az Illinois állambeli Peoria laborjába. A rajta élő Penicillium chrysogenum több százszor hatékonyabbnak bizonyult. Röntgen- és mutációs technikákkal sikerült ipari termelésre is alkalmassá tenni. Ez lett a modern gyógyszeripar egyik alapja.
1945-re a penicillin már az Egyesült Államokban és Európában is elterjedt.
Fleming, Florey és Chain orvosi Nobel-díjat kaptak érte. Maga Fleming azonban figyelmeztetett: a túlzott antibiotikum-használat rezisztens baktériumokhoz vezethet. A jelenség, amelyet ma antimikrobiális rezisztenciának nevezünk, hamar valósággá vált. A penicillin már nem volt mindenható, de ezzel elindult az antibiotikumok aranykora.
A penicillin öröksége és jövője
Az 1940-es évektől új antibiotikumok sora jelent meg: tetraciklinek, sztreptomicin, eritromicin. A penicillin azonban megőrizte történelmi jelentőségét. Konzervatív becslések szerint több mint 500 millió életet mentett meg. Hatása túlmutatott az orvosláson: megváltoztatta a társadalom egészségről alkotott képét, fellendítette a sebészetet és lehetővé tette a korábban végzetes fertőzések kezelését.
