MiG–29: az égbolt szuperszonikus ragadozóakrobatája

MiG–29-esek kötelékrepülésben. A Fulcrum az egyik legszebb vonalvezetésű vadászgép. Fotó: Chavdar Garchev/Wikimedia Commons

 A 9-01-es sorozatszámú prototípussal Alexander Fedotov, a Mikojan–Gurijevics tervezőiroda (jelenleg MiG Oroszországi Repülőgépgyártó Vállalat) híres berepülőpilótája hajtotta végre a MiG–29 szűzfelszállását 1977. október 6-án. Ezután megépítették azt a 20 példányból álló nullszériát is, amelynek gépeivel egészen 1981-ig folytatták a tesztrepüléseket. A MiG–29 A típus 1983 augusztusában állt hadrendbe a szovjet légierőnél.

Valódi légi akrobata a katonai repülés történetének egyik legszebb vadászgépe

Az üzemeltetési és repülési tapasztalatok alapján az 1983-tól 2019-ig tartó sorozatgyártás során folyamatosan korszerűsítették a MiG–29 avionikáját és a gép egyes elemeit is, így alakultak ki a Fulcrum különböző altípusai. Noha a MiG–29 kormányvezérlő rendszerét eredetileg teljesen elektronikusra tervezték, de az alaptípus rendszerbe állításakor ennek bonyolultsága és a szovjet katonai repülőgépiparnak a nyugatihoz képesti technológiai lemaradása miatt ezt csak később, az M és a K altípusoknál tudták megvalósítani. Kezdetben ugyancsak problémát jelentett a korszerű avionika hiánya, ezért az első szériagépekbe még a MiG–23 „Flogger” 23 MLD radarját építették be, amelynek viszont túl rövid volt a hatósugara és nem volt alkalmas a földi, illetve földközeli célpontok leküzdésére sem.

A MiG–29 1983-tól 2019-ig állt gyártásban és összesen 1190 Fulcrum épült. Fotó: Doomych /Wikimedia Commons

Később ezt a minden időjárási viszonyok között alkalmazható sokkal korszerűbb N019-es, illetve a Zsuk–ME radarral váltották fel, és ezzel kiküszöbölték ezeket a hiányosságokat. 

A 17,32 méter hosszú, 11,36 méter szárnyfesztávolságú és 4,73 méter magas gép sárkányszerkezete valódi aerodinamikai mestermű. 

A félszárnyak úgynevezett szinuszos kialakítása és a vékony profilú, ám széles szárnytövek kiváló aerodinamikai tulajdonságokat biztosítanak a Fulcrum számára. A félszárnyak alá beépített és döntött téglalap alakú beömlőnyílásokkal felszerelt kettő Klimov RD–33-as turbofan utánégetős gázturbinás sugárhajtómű egyenként 86,4 kN tolóerő leadására képes. 

A Klimov R–33-as utánégetős turbofan sugárhajtómű. Fotó:  Bartek Kozłowiec/Wikimedia Commons

A brutális erejű hajtóművek, illetve a kiváló tömeg-tolóerőarány elképesztő műrepülő manőverek végrehajtását biztosítják, 

ami a tapasztalt pilóta kezében verhetetlenné teszi a MiG–29-est a közeli fordulóharcokban. A Fulcrum közelharcban a pusztító tűzerejű Grjazev–Sipunov 30 mm-es beépített gépágyúját használja, amelynek 150 lövedék a lőszer-javadalmazása. A félszárnyak és a törzs hat fegyverfelfüggesztő pontjára a földi célok ellen bevethető 240, 80 és 54 mm-es nem irányított rakétákat tartalmazó blokkok, R–60-as, R–27-es, R–73-as és R–77-es aktív lokátoros önirányító levegő-levegő légiharc-rakéták, valamint FAB 500M62, FAB–1000 és TN–100 típusú bombák szerelhetők fel. 

R–27-es és R–73-as légiharc-rakétákkal felszerelt Fulcrum. Fotó: Bangladesh Air Force/Wikimedia Commons

A MiG–29-esnek imponáló a sebessége is. A Fulcrum nagy repülési magasságon Mach 2,3+, vagyis több mint kétszeres hangsebességgel tud repülni; ez az UB altípusnál 2450 km/óra, míg az UBT típusverziónál 2230 km/órás maximális sebességet jelent. 

A MiG–29 18 ezer méteres szolgálati csúcsmagasságával képes a sztratoszférába emelkedni. 

A gép harci hatósugara 700, hatótávolsága pedig 2900 kilométer. A MiG–29-es együléses elfogóvadász, de a kiképzési célokra épített MiG–29 UB altípusú harci gyakorlógépben két hajózó ülhet a pilótafülkében.

Fegyveres konfliktusokban és magyar színekben

A MiG–29 harcászati képességeivel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A típus rajongói, valamint az európai üzemeltetők jelentős többsége kiemelik a Fulcrum egyedülálló fordulékonyságát, kiváló tömeg-tolóerőarányát, továbbá a viszonylag könnyű és gyors repülésre való felkészíthetőségét. A MiG–29 eddig három jelentősebb fegyveres konfliktusban repült éles harci bevetéseket; az 1980-ban kitört iraki–iráni háborúban, az 1991-es öbölháborúban, továbbá a Jugoszlávia elleni 1999-es NATO-hadműveletben; előbbieknél az iraki, utóbbinál pedig a jugoszláv légierő színeiben – amelyekben többnyire alulmaradt a nyugati ellenfeleivel szemben.

MiG–29-es egy amerikai F/A–18 „Hornet” vadász célkörében.  Fotó: Wikimedia Commons/U. S. Air Force

Ennek oka azonban nem a gép repülési képességeiben, hanem a nyugati pilóták típussal szembeni igen alapos felkészítésében, a jobb kiképzésében, valamint a rivális – jellemzően amerikai – vadászok fejlettebb avionikai rendszereiben keresendő. A MiG–29 e három nagyobb fegyveres összecsapás mellett számos kisebb helyi háborúban, illetve konfliktusban is repült bevetéseket, így többek között az etióp–eritreai háborúban, az izraeli–szír határkonfliktusokban, illetve a 2008-as orosz–grúz háborúban. A Fulcrum tíz légi győzelmet aratott, miközben az előzőekben felsorolt harcokban összesen 20 MiG–29 semmisült meg. 

Magyarország a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején fogott hozzá légierejének korszerűsítéséhez. 

Egy kecskeméti MiG–29-es. Fotó: Verwandte von Benutzer:Binningench1/Wikimedia Commons

Az Antall-kormány eredetileg az amerikai gyártmányú F–16-sokkal vagy F/A–18-asokkal szerette volna felváltani a honvéd légierő MiG–21-es és MiG–23-as típusokból álló vadászflottáját, azonban az Egyesült Államok kormányzata – a térség politikai instabilitására hivatkozva – elzárkózott a magyarországi exporttól. Ezzel szemben 1993-ban Oroszország felajánlotta, hogy a szovjet államadósság terhére 800 millió dollár értékben 28 MiG–29-est szállít le Magyarországnak. A budapesti kormány az orosz fél ajánlatát elfogadta. Az államadósság fejében kapott 28 új gyártású MiG–29-es több hullámban, 1993 októbere és 1994 márciusa között érkezett meg a kecskeméti MH. 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázisra.

Magyar MiG–29 kiengedett futóművekkel. Fotó: Wikimedia Commons/KGyST

A magyar felségjelet kapott kecskeméti MiG–29-eseket két századba – a Puma és Dongó repülőszázadba – szervezve tagolták be az MH. 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred kötelékébe. Noha az ezredforduló táján felvetődött a magyar MiG–29-es flotta teljes modernizációja, de végül a korszerűbb négy és feledik generációs, többfunkciós, elfogóvadászként és taktikai csapásmérőként is alkalmazható svéd JAS 39 Gripen beszerzéséről született döntés. A MiG–29-es típust hivatalosan 2010-ben vonták ki a honvéd légierő állományából. A Fulcrum jelenleg 23 ország hadrendjében áll szolgálatban.

A Mikojan–Gurijevics MiG–29 Fulcrum:

• szovjet-orosz gyártmányú negyedik generációs együléses, két hajtóműves szuperszonikus elfogóvadász,
• amely elsőként 1983-ban a Szovjetunióban állt szolgálatba, de később több mint negyven ország légierejében rendszeresítették,
• és 1993, valamint 2010 között a magyar légierő legfontosabb vadászgépe volt.