Merániai Gertrúd meggyilkolása

Merániai Gertrúd II. András királyu felesége volt, akit azok a magyar főurak gyilkoltak meg, akiknek elegük lett abból, hogy Gertrúd német rokonainak földeket és magasrangú tisztségeket adományoztatott a királlyal.

Meráni Gertrúd

Merániai Gertrúdot a pilisi erdőben ölték meg az összeesküvő főurak. A drámai esemény megihlette meg Katona Józsefet, aki erről írta a Bánk bán című tragédiáját.

Merániai Gertrúd

A középkori Meránia az Isztriai-félszigeten és a Kvarner öböl környékén feküdt, amit II. Barbarossa Frigyes adományozott Gertrúd családjának. Édesapja IV. Bertold isztriai és rajnai őrgróf , feltörekvő és ambiciózus férfiú volt.  Gertrúd 1185-ben született, hét testvére volt. Családi összetartásuk példásnak számított.

Merániai Gertrúd és András fényűző esküvőt tartott

András és Gertrúd 1203-ban házasodott össze. A lány ekkor  még csak 15 éves volt. András címei között szerepel Horvátország és Dalmácia hercege, amely területek különösen vonzóak voltak Gertrúd családja számára. Ismerve András későbbi életmódját, valószínűleg az esküvőjük is igen fényűző és pompázatos lehetett. Ekkoriban  András éppen összeesküvést szőtt bátyja, a király, Imre ellen. Már felálltak egymással szemben a csapatok, amikor Imre fegyvertelenül átment az ellenség táborába és békejobbot nyújtott. 

Öt gyermeke született a házaspárnak

Így a konfliktus megszűnt ugyan, de Gertrúdnak vissza kellett térnie hazájába, egészen addig, amíg II. András lett az uralkodó 1205-ben. Házasságukból öt gyermekük született: IV. Béla, Szent Erzsébet, Kálmán, András és Mária. András nagyon szerette a feleségét, aki világhíres szépség volt, és mindenben igyekezett megfelelni az asszony elvárásainak. A király pazarló, költekező életmódot folytatott és több olyan intézkedést is hozott, amit a magyar főnemesek Gertrúdnak tulajdonítottak, ezért gyűlölték meg őt. 

Családtagjait részesítette előnyben Gertrúd

Ilyen volt többek között méltóságok osztogatása Gertrúd rokonainak és az is, hogy II. András a királyi bevételeket úgy növelte, hogy birtokba adta többek között a sókereskedelem jogát zsidó és muzulmán vállalkozóknak. A Gertrúd ellen szőtt összeesküvésben a főnemesek egy csoportja vett részt, köztük Kacsics Nembeli Simon, Péter és Bánk veje, Simon. Gertrúd kíséretét is lemészárolták és nagy valószínűséggel Péter ispán ölte meg a királynét. Az összeesküvők vezetőit András halálra és jószágvesztésre ítélte. 

Az, hogy Bánk bán részt vett-e ténylegesen az összeesküvésben, a mai napig nem tisztázott. 

Egyes vélemények szerint igen, viszont egyértelmű írásos forrás nem maradt fent erre vonatkozóan. Lehetséges, hogy az összeesküvők titokban konspiráltak, nem hagyva így írásos nyomot . 

Merániai Gertrúd a pilisi erődben

Kivéve János esztergomi érsek levelét, melyet a gyilkosság melletti és elleni állásfoglalásként is lehet értelmezni. Vagy így: A királynőt megölni nem kell féltenek jó lesz. Vagy pedig így: A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz. János érsek nem tette ki a vesszőket, így az értelmezést az olvasóra bízta. Bán bán veje viszont biztosan összeesküvők között volt.

János esztergomi érsek mondata, hogy mi értelmezhető a gyilkosság előkészítéseként: 

„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” 

Gertrúdot tragikus halála után a pilisszentkereszti kolostorban temették el. Bár a kolostor elpusztult a török korban, Gerevich László régésznek sikerült feltárnia a sírt. A gótikus, festett és aranyozott síremlék maradványai ma a Nemzeti Galériában láthatóak.

Mind a mai napig az él Gertrúdról, hogy a magyaroknak ártó, saját érdekeit előtérbe helyező, önző nő volt. 

Ez az értelmezés nem számol azzal, hogy az erőszakos halál elfogadhatatlan bármilyen esetben. Anyaként gyermekei árván maradtak. II. András kétszer újraházasodott Gertrúd halála után: előbb Courtenay Jolánt, majd Estei Beatrixot vett feleségül, de egyikükkel sem volt annyira boldog, mint Gertrúddal.

Merániai Gertrúd a Hedvig Kódexben. forrás: Wikimedia Commons.

Merániai Gertrúd:

1. A magyar történelem vitatott személyisége, 

2. a magyar összeesküvő főurak megölték,

3. mert saját rokonainak kedvezett,

4. a gyermekei között van többek között IV. Béla és Árpád-házi Szent Erzsébet is.

A Marbachi Évkönyv a merényletről

Magyarország királynéját, Egbert bambergi püspök és Ottó meráni herceg testvérét kegyetlenül elemésztették maguk a magyarok, nem más okból kifolyólag – mint mondták –, csak azért, mert ugyanez a királyné a mindenfelől odaérkező németek iránt bőkezű volt és nagylelkű, és szükségükben mindenben a segítségükre sietett. A gyilkosok egyikét pedig, bizonyos Péter nevű ispánt Magyarország királya később állítólag kézrekerítette, és karót döfetvén át a hasán, feleségéért bosszút állván megölte. 

(idézi Körmendi Tamás, Történelmi Szemle, 2009)