V. István tragikusan rövid uralkodása: megmérgezhették a királyt?

V. István a második honalapító, IV. Béla fia volt. Bár ifjabb királyként István már édesapja életében is jelentős hatalmi tényezőnek számított, de ténylegesen csak két évig uralkodhatott, 1270–72 között.

István és Kun Erzsébet házasságkötése

IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária hosszú ideig vártak a fiúgyermekre: István előtt hét leányuk született. 1239-ben megérkezett a várva várt fiú, a leendő trónörökös is. István kisgyermekként élte át a tatárjárást és a mongolok előli menekülést.

István és Erzsébet házasságkötése

István apja ellen fordult

Már gyermekként Szlavónia és Erdély kormányzójává tették. Címe az ifjabb király, a iunior rex volt, mely társuralkodói státust jelentett. Az apa, IV. Béla és a fiú, V. István viszonya azonban olyannyira megromlott, hogy Béla a fiát Feketehalom várába száműzte. István mindezek ellenére felmentő sereget tudott szervezni, és amikor 1265-ben az isaszegi csatában megütközött apja seregével, győzelmet aratott. 

A konfliktus fő oka az volt, hogy IV. Béla a tatárjárás után nem osztott földbirtokokat. Csak akkor kaphatott valaki birtokot, ha a földjén várat épített és nehézpáncélos lovasságot állított ki. V. István viszont úgy akart híveket szerezni, hogy feltétel nélkül adományozott földeket. 

Az isaszegi csatát követő évben kibékültek, és a megkötött békeszerződés értelmében István már az apja életében is verethetett önállóan pénzt.

 

István kun leányt vett feleségül

Felesége Kun Erzsébet, Szejhán kun fejedelem leánya volt. E házassággal szimbolikusan is konszolidálódott a kunok helyzete Magyarországon a mongol invázió után. Az biztos, hogy négy leány- és két fiúgyermekük született; Mária nevű leányától származtak az Anjou uralkodóink.

V. István pénzérméje

V. István tényleges uralkodása alatt jelentősen megerősödött  a bárók, a Csákok, a Kőszegiek hatalma, ami a király halála után végzetes következményekkel járt fia, László uralkodásának idején.

De mit is jelentett a bárók térnyerése? A bárók egyre nagyobb területeket foglaltak el önkényesen és új birtokaikon a középnemeseket a saját szolgálatukra kényszerítették. Ez lett a familiaritás rendszere. A familiáris nemes igazgatta a báró birtokait és vezette a hűbérura hadseregét. 1270-ben, amikor apja halála után István ült a trónra, II. Ottokár cseh király megtámadta Magyarországot, és két győztes csata után egészen Nyitráig előrenyomult. Csak ezután sikerült Istvánnak eredményes ellentámadást indítania, és visszaszorítania a cseh uralkodót. V. István katonailag tehetséges, határozott uralkodónak számított, azonban rövid uralkodása alatt esélye sem volt a saját helyzetének megszilárdítására.

 

Elveszett a krónika

Érdekesség, hogy V. István uralkodása alatt is írtak egy krónikát, amelynek nagy valószínűleg Ákos mester volt a szerzője, de ez a krónika elveszett. Csak onnan tudunk róla, hogy más krónikákban hivatkoztak az eredeti szövegre.

Még V. István életében fiát, Lászlót Gutkeled Joachim báró elraboltatta. A Szalay–Baróti-féle magyar nemzet történetéből tudhatjuk meg, mi történt ezután:

„István tüstént lóra ült s üldözőbe vette a rablót, de utól nem érhette. A nagy felindulástól s erőltetett lovaglástól beteggé lett; kénytelen volt az üldözést abbahagyni s másokra bízni. Ezek meg is találták László herczeget a kapronczai várban. Azonnal körülvették a várat és ostromolni kezdték. De parancsnoka, Bachator vitézül védelmezte, úgy hogy el nem foglalhatták.István király e közben betegen hazatért s július közepén a Nyulak-szigetére vitette magát. Ott feküdt néhány hétig, majd a szomszédos Csepel-szigetre költözött. Állapota egyre rosszabbodott, végre augusztus 6-án meghalt. Holttestét a Margitszigetre vitték s az apáczák templomában, a nagy oltár mellé temették.”

Hosszú időre az a történet terjedt el, hogy V. István sírját elmosta az árvíz. Valójában sírrablók fosztották ki.

V. István a képességei alapján jelentős uralkodó lehetett volna, de nem maradt ideje a kiteljesedésre.

A Budai Krónika V. Istvánról, 1473

Az Úrnak ezerkétszázhetvenegyedik esztendejében egész Magyarország felett az ő fia, István kezdett uralkodni. Ez Ottokárt, a csehek királyát, aki a csehekkel, osztrákokkal, brandenburgiakkal és más vegyes hadinéppel erőszakkal jött be Magyarországra, túl a Rábca folyón vitézül legyőzte, és megfutamította. Azután Bodonyt, a bolgárok városát és a bolgárokat győzte le, és királyukat arra kényszerítette, hogy szolgáljon neki. Két évig uralkodott és uralkodásának harmadik évében halt meg a nagy szigeten, és a Boldogságos Szűz egyházában temették el a budai szigeten, a beginák lakóhelyén.