A jazigok a Kárpát-medence területén belül a Duna–Tisza közén éltek. Tacitus római történetíró is megörökítette őket Annelesében. Eszerint Claudius császár idejében a jazigok a Vannius nevű hadvezérrel álltak szövetségben.
A jazigok Róma mellett és ellen is harcoltak
Claudius arra utasította Palpellius Histert, Pannonia helytartóját, hogy a római csapatok álljanak készenlétben a Duna mentén megelőzendő a barbár betöréseket. Vannius római parancsnok lovasságát főleg a jazigok adták. Vannius erődökbe húzódva akarta elhúzni a háborút, de a
jazigok ezt figyelmen kívül hagyva kivonultak a síkságra, majd kényszerű csata alakult ki a rómaiakkal, amit Vannius elvesztett. A megszerzett területet Vangio és Sido osztotta fel egymás között.
Jazigok éltek a Kapos völgyében is
A jazigok rokonságban álltak a roxolánokkal. A IV. század elején a szarmaták kiűzték a jazigokat addigi lakóhelyeikről; ekkor a jazigok a vandálokhoz menekültek. A vandál király, Visimar, Nagy Constantinus utolsó éveiben hazátlanná vált népével Pannóniába menekült és földet kért Constantinus császártól. Velük a jazigok is letelepedtek Pannóniában, ahol hatvan évig szolgálják a római császárokat.
A jazigok a Kapos völgyében is megfordultak, ennek egyik bizonyítéka az a 16 kg súlyú hatalmas rézüst, melyet a Hőgyész és Regöly közötti mezőn találtak. Ezt az üstöt a jazigok vallásos szertartásaiknál használták s az áldozások alkalmával ebben főzték meg a leölt áldozati állatot.
E lelet valószínűleg a jazigok 357. évi rablóhadjáratának idejéből maradt fenn – írta a Magyarország vármegyéi és városai című kötet 1914-ben.
A jazigok (Iazyges) a szarmata népek egyik csoportját alkották, akik a Kr. u. 1–4. században hosszú időre berendezkedtek a Duna–Tisza közén. Jelentőségük:
1) Ők voltak a római határ „keleti kapuőrei”, mert közvetlenül a római Pannonia mellett éltek, így:
– vagy ütközőnépként működtek (elválasztva Rómát más törzsektől),
– vagy fenyegetésként jelentek meg a Duna mentén.
2. Katonailag komoly tényezőnek számítottak,
3. Formálták a Kárpát-medence népességét
Több évszázadon át itt éltek, részben beolvadtak, részben továbbvonultak a népvándorlás viharaiban.
Régészeti nyomaik (temetők, fegyverek, lószerszámok) fontos kapaszkodók a korszak kutatásában, mert megmutatják, hogyan éltek a „római világ peremén” élő nomád népek. Kapcsot jelentettek Kelet és Nyugat között behozták a sztyeppei nomád kultúrát a Kárpát-medencébe, közben pedig folyamatos kapcsolatban álltak a római világgal.
Tacitus: Annales- a jazigokról
(Borzsák István fordítása)
Claudius, bár többször kérték őt is, nem avatkozott fegyverrel a barbárok versengésébe, de biztos menedéket ígért Vanniusnak, ha elűznék; s írt Palpellius Histernek, Pannonia parancsnokának, hogy egy legiót s a tartományból toborzott segédcsapatokat a Danuvius partján tartson készenlétben, oltalmul a legyőzötteknek és ijesztésül a győzteseknek, hogy szerencséjüktől elkapatva a mi békénket is meg ne zavarják. Mert megszámlálhatatlan tömeg közeledett, lugiusok s egyéb törzsek, az ország gazdagságának hírére, amit Vannius harminc éven át zsákmányolással és vámszedéssel halmozott fel. Ő maga csak gyalogsággal rendelkezett, lovassága a szarmata iazygokból került ki, így nem mérkőzhetett meg az ellenség sokaságával: ezért úgy határozott, hogy erősségekben védekezik s a háborút elhúzza.
De a iazygok, kik az ostromot nem bírták és a közeli síkságokon kószáltak, elkerülhetetlenné tették az összecsapást, mivel a lugiusok s a hermundurok ott törtek be. Így aztán Vannius, leereszkedvén a várakból, vereséget szenved a csatában, bár azért balszerencséjében is dicsérték, mert maga is harcolt és a mellén kapott sebeket. Egyébként a Danuviuson várakozó hajókra menekült; nemsokára követték hívei, és miután földeket kaptak, Pannoniában telepedtek meg. Országát Vangio és Sido egymás közt osztotta fel, példás hűséggel irányunkban, alattvalóik előtt – akár a maguk, akár a szolgaság természete következtében –, míg csak pályáztak az uralomra, nagyon kedvelten, de annál gyűlöltebben, miután elnyerték.
Fehér Tibor: Az aquincumi lovas című regényében mutatja be a jazigok világát úgy, hogy egy jazig fiú római környezetbe kerül és az ő sorsán keresztül mutatja be az időszakot. A könyv kiinduló történetét az adja, hogy a régészek egy fiatal férfi csontvázát találták meg Dunaújvárosban, az ő történetét rekonstruálta a szerző.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!