A legszerethetőbb zseni: Neumann János

Alig 54 éves korában, 1957. február 8-án hunyt el a 20. századi és az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, Neumann János. A zseniális tudós, aki többek között lefektette a modern számítástechnika és ma már a közgazdaság-tudományban és számos más területen is napi szinten alkalmazott játékelmélet alapjait továbbá megalkotta az első korszerű számítógépet nemcsak nagyszerű elme, hanem jó humorral megáldott, rendkívül közvetlen, szívélyes és szerény egyéniség, igazi szerethető zseni volt. Emlékét többek között egy róla elnevezett kráter is őrzi a Holdon.

Neumann János a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja Fotó: Princeton.edu

Csodagyereknek számított és a legjobbaktól tanult

Neumann János 1903. december 28-án Budapesten született egy jómódú polgári család sarjaként. Édesapját, Neumann Miksát, a Magyar Hitel és Jelzálogbank Rt. vezető jogtanácsosát Ferenc József császár 1913-ban nemesi rangra emelte, aki ekkor kapta meg a margitai nemesi előnevet, amit a fia is viselhetett. János zseniális képességei már kisgyermek korában kitűntek; alig hatéves korában képes volt két hatjegyű számot fejben elosztani és folyékonyan beszélt németül, franciául, apjával otthon pedig latinul, illetve ógörögül társalgott. 

Neumann János igazi csodagyereknek számított Fotó: Famous People

A középiskolai tanulmányait a kor egyik legkitűnőbb magyar oktatási intézményében, a budapesti fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, ahol olyan, később világhíressé lett iskolatársai voltak, mint a fizikai Nobel-díjas Wigner Jenő, vagy a közgazdasági Nobel-emlékérmet elnyert Harsányi Jenő, továbbá Teller Ede elméleti fizikus, aki a magfúzióval kapcsolatos kutatásaival írta be nevét az egyetemes tudománytörténetbe. Apja óhaját követve 1925-ben Zürichben vegyészmérnöki diplomát szerzett, ám emellett 1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára, ahol többek között Fejér Lipót előadásait hallgatta. 

Az egyetemi évei alatt gyakran utazott Berlinben, ahol a két világhírű Nobel-díjastól, Albert Einsteintől statisztikus mechanikát, Fritz Habertől pedig kémiát tanult. 

Albert Einsteint is a professzorai között tudhatta   Fotó: Wikimedia Commons

A doktori fokozatot mindössze 23 éves korában szerezte meg Berlinben a halmazelméleti disszertációjának sikeres megvédésével. Az ezt követő években a modern kvantummechanika fellegvárában, a Göttingeni Egyetemen operátorelméleti és kvantumfizikai kutatásokat végzett, és kidolgozta a fizikai mérések matematikai elméletét, valamint bevezette a kvantumfizikában korszakalkotónak számító tiszta kvantummechanikai állapot fogalmát.

Neumannak köszönhetjük a modern számítógépet

A fiatal zsenire hamar felfigyelt a kor tudományos világa. Egykori iskolatársával, Wigner Jenővel együtt 1930-ban meghívták az Egyesült Államokba, ahol alig 27 évesen a patinás Princeton Egyetemen kapott professzori kinevezést. 

Neumann János – vagy ahogyan Amerikában hívták, John von Neumann – így vált minden idők legfiatalabb egyetemi tanárává. 

A rendkívüli tehetséggel megáldott magyar származású tudós a matematika szinte valamennyi területén maradandót alkotott; 150 tudománytörténeti jelentőségű dolgozatából 130 foglalkozott elméleti és alkalmazott matematikai, illetve játékelméleti és számítástechnikai témákkal. 

Neumann János maradandót alkotott a matematikában, a számítástechnikában és a kvantummechanikában is  Fotó: Wikimedia Commons

Neumann János nevéhez fűződik többek között a statisztikai mechanika ergodtétele, a sok részecskéből álló rendszereket statisztikusan leíró modell megfogalmazása is. De ugyancsak ő állította fel a róla elnevezett Neumann-algebrát, az operátorgyűrűk kutatásának eredményeként megalkotott folyamatos geometriát, amelynek köszönhetően olyan geometriai modellek nyerhetők, amelyek dimenziószáma nem csak a pozitív egész szám lehet. Neumann János is részt vett a Manhattan tervben, Albert Einstein és honfitársa, Szilárd Leó kezdeményezésére 1942-ben elindított amerikai atomprogramban a Nobel-díjas Enrico Fermivel, és Robert Oppenheimerrel együtt. 

Neumann és Oppenheimer az első modern elveken alapuló számítógép előtt  Fotó: Famous Mathematician

Az ő nevéhez fűződik többek között a nukleáris robbanás lökéshullámainak matematikai modellezése. Neumann János nemcsak a matematikában, hanem a kvantumfizikában is maradandót alkotott; neki köszönhető a Heisenberg-féle mátrixmechanika és Paul Schrödinger hullámmechanikájának egzakt matematikai alapokra való helyezése. 

Rendkívül jelentősek a játékelméletben végzett kutatásai is;

 Neumann eredményeit a közgazdaság-tudományban, a hadtudományokban és a pedagógiában napi szinten alkalmazzák. Neumann 1952-ben alkotta meg Hermann Goldstine matematikussal együtt ez első modern számítógépet, amit az emberiség közös kincsének tartott és éppen ezért nem engedte meg a szabadalmi levédést sem. Ő ismerte fel, hogy a számítógépekben nemcsak adatok, hanem programok és utasítások is tárolhatók.

Eisenhower elnök kitünteti a világhírű tudóst  Fotó: Library of Congress

 1955-ben az egészsége hirtelen súlyos romlásnak indult, amire a reá jellemző finoman ironikus humorral reagált azt mondva: „Ha rákom van, megkapom a Fermi-díjat." Halála előtt Eisenhower elnök az egyik legmagasabb amerikai kitüntetést, a Szabadság Emlékérmet adta át a világhíres és köztiszteletben állt tudósnak, aki élete végéig büszke maradt a magyar gyökereire. Neumann János az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, élete virágában, 54 éves korában hunyt el 1957. február 8-án.