Rosszul hangzik: a ChatGPT hirdetéseket közöl a válaszai között

Sokan aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia immáron nemcsak téved és hallucinál, hanem ráadásul még fizetett reklámok által is befolyásolt lesz.

Forrás: Shutterstock

Az OpenAI a január 16-i közlésének megfelelően a ChatGPT-ben elkezdte hirdetések megjelenítését. Egyelőre csak az Egyesült Államokban jelennek meg szponzorált tartalmak két ChatGPT-válasz között, de a világ többi országában is, várhatóan még idén, bevezetik a reklámmegjelenítést.

A kéretlen hirdetések az ingyenes és a Go – hazánkban havi 2990 forintos – előfizetési szintjein jönnek, a Plus (8990 Ft), a Pro (89 990 forint), a Business, az Enterprise és az Education előfizetői továbbra sem kapnak reklámokat.

A lépés éles ellenállást váltott ki a felhasználók többségéből, a legfőbb versenytárs Anthropic és a Perplexity rögtön közölte is, hogy ők bizony

soha nem fognak hirdetéseket nyomatni a chatbotjukkal, mivel az aláássa a felhasználók bizalmát.

Az Anthropic, a cég egyik legnagyobb riválisa rögtön gúnyt is űzött a dologból a Super Bowl tévéreklámjaiban, bemutatva, hogy a rosszul integrált hirdetések hogyan zavarhatják össze a fogyasztókat. Az alábbi reklámban egy fiatal férfi tanácsot kér a ChatGPT-től, hogy miként tudna jobban beszélgetni az édesanyjával: a bot egy darabig értelmesen beszél neki, azután minden figyelmeztetés nélkül olyan reklámot kezd el harsogni, hogy: „Keressen érzelmi kapcsolatot más idősebb nőkkel a Golden Encounters oldalán, az érett társkereső oldalon!”

Az OpenAI jelenleg a reklámozást néhány hirdetőre korlátozza, és a lekérdezések töredékében jeleníti meg csak. Az Adathena vizsgálata szerint eddig a válaszok mindössze 0,8%-ában jelentek meg hirdetések.

Miért fut a pénz után az OpenAI?

A legismertebb mesterséges intelligencia cég, az OpenAI jelenlegi helyzetét talán egy olyan száguldó szuperexpresszhez hasonlíthatnánk, melynek megépítése és üzemanyag-ellátása is több tíz milliárd dollárba kerül, miközben az utasok jelentős része még ingyen utazik rajta. Bár a cég bevételei 2026-ra elérték a bámulatos 20 milliárd dolláros éves szintet, ez a szám önmagában csalóka: a mesterséges intelligencia fejlesztése és fenntartása ugyanis jelenleg a technológiatörténet egyik legköltségesebb vállalkozása.

Az első és legnyomósabb érv a hirdetések mellett az úgynevezett inferenciaköltségek brutális mértéke. Míg egy hagyományos Google-keresés fillérek töredékébe kerül a szolgáltatónak, egy ChatGPT-válasz generálása mögött hatalmas GPU-farmok óriási elektromos számlákat izzadnak, ami nagyságrendekkel drágább. A heti közel egymilliárd aktív felhasználó kiszolgálása olyan infrastruktúrát igényel, amelynek

fenntartása idén várhatóan 14 milliárd dolláros veszteséget generál a cégnek.

Ebben a léptékben a havi 20 dolláros előfizetési díjak – bár idegesítően hangoznak – csupán a költségek egy részét fedezik. A hirdetési modell bevezetése tehát szerintük az egyetlen módja annak, hogy az ingyenes verzió fenntartható maradjon.

Másodsorban az OpenAI már régen nem az a nonprofit kutatólaboratórium, aminek indult. A 2026-os nagy tőkebevonási körök során olyan óriások érkeztek a tulajdonosi körbe, mint az Nvidia vagy a SoftBank, akik nem jótékonyságból vagy elhivatottságból, hanem a jövőbeli profit reményében fektettek be tízmilliárdokat. A befektetők olyan eredményt akarnak látni, ami megtámadja a Google hirdetési birodalmát. Ha az OpenAI képes lenne a keresési szándékot a válaszokba integrált szponzorált tartalmakkal kiszolgálni, akkor egy 200-300 milliárd dolláros piacot hódíthatna meg, állítják.

Sam Altman útja: prófétától a könyvelőig

Sam Altman az OpenAI legendás vezére. Személyes pályája a technológiai szektor egyik legizgalmasabb és legvitatottabb metamorfózisa, melynek során néhány év alatt lett nonprofit idealistából a világ egyik legbefolyásosabb, profitorientált nagyvállalatának pragmatikus vezére. Az átalakulás nem csupán egy üzletember karrieríve, hanem a mesterséges intelligencia iparággá válásának lenyomata is.

Mikor 2023 novemberében az akkor még nonprofit cég igazgatótanácsa minden előzmény nélkül kirúgta, a vállalat 770 dolgozójából több mint 700-an felmondtak tiltakozásul: Altman néhány nap után győztesen visszatérhetett, és a puccsista igazgatótanácsi tagokat távolították el a befektetők.

Az induláskor, 2015-ben, az OpenAI alapköve még az volt, hogy az AGI (általános mesterséges intelligencia) ne maradhasson a Google-höz hasonló óriáscégek zárt kapui mögött. Altman ekkor még vehemensen érvelt a nyílt forráskód és a transzparencia mellett; a cég nevében szereplő „Open” szó egyet jelentett azzal az ígérettel, hogy a fejlesztések a közjót szolgálják, mindennemű pénzügyi kényszer nélkül:

Altman akkor még úgy vélte, a technológia túl veszélyes ahhoz, hogy a profitmaximalizálás vezérelje a fejlesztését.

Bár a ChatGPT sikere és a mesterséges intelligencia körüli globális figyelem csak 2022 végén robbant be, a cég belső irányváltása és a nonprofit modelltől való eltávolodás már 2019 márciusában elkezdődött, amikor a „szuperexpressz” elérte az első komolyabb emelkedőt: a számítási kapacitás igénye és a tehetséges kutatók fizetése olyan csillagászati összegeket emésztett fel, amelyeket adományokból már képtelenség volt finanszírozni.

Altman ekkor vezette be a „capped-profit” (korlátozott nyereségű) modellt, ami lehetővé tette a Microsoftnak, hogy dollármilliárdokat toljon be az ügybe. Ezzel párhuzamosan lassan megváltozott az álláspontja a nyíltságról is: a GPT-4 érkezésekor már a biztonságra hivatkozva védte a „zárt” modellt, mondván, a világ még nem áll készen a nyers kód szabadon engedésére.

A küldetés elárulása?

A hirdetések kérdése az utolsó bástya, amely a közelmúltban dőlt le. Altman még 2024 elején is „esztétikai és filozófiai” okokból elutasította a reklámokat, sőt, egy Lex Fridman-interjúban kifejezetten nyugtalanító koncepciónak nevezte az AI-válaszokba kevert szponzorált tartalmak megjelenítését. Az érvelése ekkor még úgy hangzott, hogy a ChatGPT-nek objektív tanácsadónak kell maradnia, akit nem befolyásolnak hirdetők. 2025 közepére a hangnem lágyulni kezdett: hirtelen már az Instagram hirdetési modelljét kezdte méltatni, mondván, hogy az képes releváns és hasznos termékeket ajánlani a felhasználóknak.

A vezérigazgató mai álláspontja szerint a hirdetések közlése nem a kezdeti elvek elárulása, hanem a demokratizáció ára: ahhoz, hogy heti 800 millió ember ingyen használhassa a világ legokosabb modelljeit, valakinek állnia kell a számlát. A 2026. februári, Indiában rendezett AI Summiton egyenesen úgy fogalmazott, hogy a hirdetések segítenek áthidalni a szakadékot, ami a drága infrastruktúra és az ingyenes hozzáférés igénye között feszül.

Ez az út – az abszolút nyíltságtól a szigorúan zárt, hirdetésekkel támogatott óriásvállalatig – sokak szerint a „küldetés elárulása”, Altman szerint viszont a túlélés egyetlen lehetséges módja. Míg az Anthropic és a Perplexity jelenleg az OpenAI reklámstratégiájának parodizálásával próbál piaci előnyt szerezni, Altman már a következő állomásnál, a 100 milliárd dolláros infrastruktúra-építésnél tart, ahol a hirdetésbevétel már nem egy opció, hanem maga az üzemanyag.