Önéletrajz-sablonunk letisztult, profi, egyoldalas, szépen formázott PDF, de lehet egy „apró” hibája: olyasmit rejthetnek el benne a tudtunkon kívül, ami igazán nem kellene hogy ott legyen. Pici követőpixelt bújtattak el benne, ami kisebb, mint egy mondat végén lévő pont, mégis minden cégnél lebuktathat bennünket, ahová csak jelentkezünk.
Ez a tracking pixel (magyarul követőpixel vagy mérőpixel), amelyet gyakran web beacon (internetes jelzőfény) néven is emlegetnek.
A követőpixel lényegében egy láthatatlan, mindössze 1×1 képpont méretű, általában átlátszó grafikai elem, amelyet HTML-alapú e-mailekbe, weboldalakba vagy dokumentumokba ágyaznak be. Amikor a felhasználó megnyitja az adott tartalmat, a megjelenítő szoftver (például egy böngésző vagy egy levelezőprogram) automatikusan kérést küld a kép forrását tároló szervernek a fájl letöltése érdekében. Ez a szerveroldali kérés azonnal naplózza a megtekintés tényét, a pontos időpontot, a felhasználó IP-címét, valamint az alkalmazott eszköz és operációs rendszer típusát.
Mivel a pixel mérete és átlátszósága miatt észrevehetetlen, a folyamat a felhasználó tudta nélkül zajlik le, közvetlen adatcsatornát nyitva a küldő és a fogadó eszköze között.
Egy ilyen követőpixel megmutatja a szolgáltatás készítőjének, hogy mikor nyitottuk meg az álláshirdetésüket, hányszor néztük meg, vagy éppen melyik versenytársukkal flörtölünk még.
Miért kíváncsiak ennyire egyes vállalatok?
Ha egy hirdető tudja, hogy három másik ajánlattal is foglalkozunk, annak megfelelően jár el. Ha azt látja, hogy már sokszor megnyitottuk a hirdetését, akkor megérzi a kétségbeesés szagát. Nyilvánvalóan lépéselőnybe hozza a céget velünk szemben a tárgyalásokon.
Mekkora a kockázat itthon?
A megfigyelési technológiák alkalmazása a magyar és az európai piacra jelentkező felhasználókat is közvetlenül érintheti, de a kockázatok mértéke nagyban függ az alkalmazott eszközöktől. A hazai környezetben leggyakrabban használt hivatalos platformok – mint például az Europass vagy a nagy magyar állásportálok saját generáló rendszerei – alapvetően mentesek az ilyen típusú rejtett kódoktól.
Ennek elsődleges oka az Európai Unióban érvényben lévő szigorú adatvédelmi szabályozás (GDPR), amely a hivatalos szerveket és a jelentős piaci szereplőket is arra kötelezi, hogy tiszteletben tartsák a magánszférát, és ne alkalmazzanak engedély nélküli követőelemeket a dokumentumokban.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!