Az elmúlt napok két legfontosabb válsága az orosz–ukrán és az iráni háború volt.
Az orosz–ukrán front egyik tanulsága az, hogy
az Egyesült Államok a raktáraiban lévő, vagy most legyártott Patriot rakétáit az Arab/Perzsa-öböl arab országainak a védelmére küldi el, és még nyugat-európai fizetség ellenében sem Ukrajnának. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy az USA számára az iráni, illetve közel-keleti események fontosabbak az orosz–ukrán háborúnál.
Boris Pistorius német védelmi miniszter körbejárta a nyugat-európai szövetségeseket és össze tudott szedni Ukrajna részére Patriot rakétarendszereket.
Norvégia időközben megszigorította az ukrán férfi menekültek beengedését az országba. Németország bejelentette, hogy a legtöbb bűncselekményt az országban, Európából, a lengyelek és az ukránok követik el.
Miközben Brüsszel és Ursula von der Leyen bizottsági elnök továbbra is mindent megtesz Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáért, Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy több tagállam is elzárkózik Ukrajna soron kívüli felvételétől.
Mikola Azarov, Ukrajna korábbi miniszterelnöke bejelentette, hogy a Barátság vezetéken történő olajszállítás tilalmát Brüsszel engedélyezte. Kijevben António Costa, Von der Leyen és Zelenszkij közölték, hogy nem hajlandók a vezeték újraindítására. Az elmúlt napok eseményeinek a hatására, a magyar miniszterelnöknek és családjának az életveszélyes ukrán megfenyegetése után meglátjuk, hogy e tekintetben fog-e változni az EU vezetésének álláspontja.
2025-ben volt a legalacsonyabb az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás mértéke a háború kezdete óta. Ebbe beletartozik, hogy Trump elnöksége óta nincs több ingyenes amerikai támogatás sem pénzben, sem hadianyagban.
A lengyelek bejelentették, hogy aknákat telepítenek az ország keleti határaira. Elkezdik az atomfegyverek esetleges telepítésének az előkészületeit. Az észtek előbb közölték, hogy atomfegyverek lesznek elhelyezve az ország területén, majd visszakoztak.
Az ukránok kijelentették, hogy befogadják területeikre a francia és brit atomtölteteket. Amikor London és Párizs visszakoztak, Zelenszkij közölte, hogy a telepítés kérdése lekerült a napirendről, de Ukrajna készen áll.
Finnország, amelynek jóval több, mint ezer km-es közös határa van Oroszországgal, engedélyezte, hogy területére atomeszközöket telepítsenek. Az orosz válasz az volt, hogy újabb katonai bázisokat hoznak létre a két ország határának a közelében.
Andrej Babis cseh kormányfő, szembemenve Petr Pavel államfővel és a vezérkari főnökkel, bejelentette, hogy nem ad újabb repülőgépeket Ukrajnának.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!