Közben újabb fogolycserére került sor a harcoló felek között. Két nap alatt 500-500 főt cseréltek ki és engedtek szabadon. A halottak esetében ezer ukrán holttestet cseréltek ki 38 oroszra.

Az Európai Unió külügyi szolgálatának a főtitkára kijelentette: „már háborúban állunk Oroszországgal”. Remélem, hogy téved.

Folytatódott az aktív német támogatás Ukrajnának. A háború négy éve alatt 1700 ukrán sebesült katonát gyógykezeltek. Bejelentették a német–ukrán közös dróngyártást. Igazi meglepetésként szolgált, hogy

A német kormánykoalíció vezető pártja, a CDU közölte, hogy az ez évi mind az öt tartományi választást meg fogja nyerni. Az első választást azonban múlt vasárnap a CDU Baden-Württembergben – igaz, kis különbséggel, de – elveszítette.

Németország 2025-ben 8232 illegális migránst utasított ki. Ez valamivel alacsonyabb a 2024-es 9277 főnél.
Friedrich Merz kancellár washingtoni látogatásán újra kijelentette, hogy csak Európa részvételével érhet véget az orosz–ukrán háború.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök úgy nyilatkozott, hogy az EU 27 tagállama túl sok, ennyi nem vehet részt a béketárgyalásokon, ezért csak néhány állam képviselje az EU-t, köztük természetesen Franciaország. Az elnök elküldte külpolitikai tanácsadóját tárgyalni Moszkvába.

Az elmúlt napokban Ukrajna sikeres támadást hajtott végre angol fegyverekkel Brjanszk térségében, egy orosz chipgyártó nagyvállalat ellen. A válaszra nem kell sokáig várni.

Az elmúlt héten folytatódott a közel-keleti háború az USA és Izrael, valamint Irán között. A megölt vallási és politikai vezető, Ali Hamenei utódául a fiát választották meg. Amerikai és izraeli hírszerzési jelentések szerint Iránnak már csak néhány napra elegendő a fegyver-, ezen belül a rakétakészlete. 

A kőolaj ára az egekbe szökött. Azt, hogy mennyire szubjektív ez a válság, jól mutatja, hogy amikor Trump elnök bejelentette, a válság hamarosan véget ér, az olaj ára zuhanni kezdett. Nem sokkal ezután újra emelkedett.

Irán lezárta a Hormuzi-szorost. A kőolaj világkereskedelme válságba került. Irán bejelentette, hogy csak azokat a hajókat engedi át, amely országok megszakítják a diplomá­ciai kapcsolatokat az USA-val és Izraellel. Eddig egyetlen állam sem jelentkezett. Az amerikai hadsereg elsüllyesztette az összes nagyobb iráni felszíni hajót. A kisebb hajók, amelyek szintén súlyos veszteségeket szenvedtek el, elkezdték a szorosban az aknák telepítését. A szoroson a kínai, az orosz és természetesen az iráni hajókat átengedik. Szaúd-Arábia és az USA válaszlépéseket fontolgatnak.

Egykor egy arab vezető úgy fogalmazott, hogy Marokkó és Kabul között minden mindennel összefügg. Igaza volt.

A szerző biztonságpolitikai szakértő