Szocialista videoművészet

„Én örököltem az elmúlt öt-tíz év politikai, szervezeti és gazdasági helyzetét, és ez az örökség még október 12-ig tart.”

Tóbiás „korszakváltása” tehát heroikus antigyurcsányista kísérlet is egyben – a táncos-komikus Falust váltó gumigerincű percemberke, Bokros támogatásának megtagadása pedig (amelynek politikailag amúgy semmilyen tétje nincs) nem a választások előtti, hanem a választások utáni időkre szóló üzenet: a belső ellenzéki frontvonal nyomvonalának kijelölése. Ezért is lehet jelentősége a Tóbiás-féle videokampánynak, ami a polgármesterekre való voksolás szempontjából nem oszt, nem szoroz. De akkor mégis, mi ez az egész? Enigma? Üzenet a belső pártfórumoknak?

Akik nem bújják az internetet, azok kedvéért röviden leírom, miről van szó. A röpke, költségtakarékos videó a Magyar népmesék rajzfilmsorozat zsinórírásával mindössze két idézetet tartalmaz: az első Petőfi Sándoré, a másik (nem minden önbizalomtól mentesen) Tóbiás Józsefé. Koszorús költőnk 1847 februárjában (vagyis egy bő évvel a forradalom előtt) ötstrófás költeményben tűnődött el azon, mi a magyar. Tóbiásék az első három versszakkal (a fényes történelmi múlttal, a pozitív nemzetkarakterológiai megfigyelésekkel) nem törődnek, és elhallgatják a befejező, forradalomra buzdító strófát is, amellyel a magyar ismét felzárkózhatna a szerencsésebb népekhez. Annál találóbbnak érzik a negyedik versszakot: „Magyar vagyok. Mi mostan a magyar? / Holt dicsőség halvány kísértete; / Föl-föltűnik s lebúvik nagy hamar / – Ha vert az óra – odva mélyibe. / Hogy hallgatunk! A második szomszédig / Alighogy küldjük életünk neszét. / S saját testvérink, kik reánk készítik / A gyász s gyalázat fekete mezét.” Ez még lehetne a szokott orbánozás, demokratúrázás Petőfi lebernyege mögé bújva; ám a második fele „saját testvéreinkről” igencsak elgondolkodtató. Lehet, hogy ezek nem is a galád fideszesek, hanem a volt és jelenlegi szocialisták?

A válaszhoz a zsinórírásos Tóbiás-idézet visz közelebb: „Amíg a hatalmat használják párbeszéd helyett, a szavak ereje felbecsülhetetlen. A szavakban rejlő igazság pedig az, hogy valami nagy baj van ebben az országban. Kiszolgáltatottság, igazságtalanság és elnyomás.” Első olvasatban az általános alany itt szintén lehetne a kormányzat (erre utalhatna a harmadik mondat vulgármarxista utánérzése is), a szavak, illetve a szavakban rejlő igazság emlegetése azonban megint mintha a létező gyurcsányizmusnak bökne oda (vesd össze: a szavakban rejlő hazugság, amely az MSZP romlását okozta). S itt van jelentősége, hogy Tóbiás az interjúban öt-tíz éves felhalmozódó örökségről beszél, tehát 2004-re és 2009-re (Gyurcsány fellépésére és lelépésére) utal, amelynek a felezőpontjára esik a nevezetes őszödi hazugságbeszéd kirobbantotta országos botrány, a párt zuhanórepülésének kezdete.

A háromféle örökség felszámolása közül a szervezetié a legtalányosabb: alighanem ez szedi majd a legtöbb pártbéli áldozatot. Kérdés, hogy e kádercseréknek áldozatul esik-e például Kunhalmi Ágnes , aki a fiatalítás jegyében érkezett a budapesti pártelnöki székbe, s megelőző coming outolást hajtott végre a Miniszterelnöki Hivatal alkalmazottjaként lebonyolított BKV-diákbérlet-hamisítási ügyében, nehogy úgy járjon, mint az életrajzában feltüntetett nem létező diplomáival. Kunhalmi nem finoman utaló, hanem brutális videót készített: annyira abszurd, hogy az internetparódiák sem igazán sikerültek. A szocialista videoművészet a bajai álvideó óta külön mozgóképes kategória. Szerinte ha most nem megy el a budapesti polgár szavazni (nyilván rájuk), akkor harminc év múlva margitszigeti Orbán Viktor Atomerőmű, Semjén Zsolt-lovasszobor és (sötét) Schmitt Pál Múzeum lesz az osztályrésze. A szellemtelenséghez hozzászokhattunk, ám ahhoz nem, hogy a propagandára kisiskolás korú gyermekeket használnak.

Ne feledjük: Kunhalmi oktatáspolitikus! Ezt a politikai pedofíliát Kuncze Gábor és az SZDSZ kezdte, s Gyurcsány folytatta a szemlőhegyi villájába betévedt kislány meséjével, a ceglédi pártkádergyerekkel. Hol vannak a beleegyező nyilatkozatok a szereplésről, amit a kölykök felnőve szégyellni fognak? Bár Kunhalmi rutinos a matricaragasztásban – néhány visszadatált dokumentum nyilván meg sem kottyan neki