Semmi meglepő nincs abban, hogy a pedagógustüntetésekkel párhuzamosan az obligát sorosozás is kezdetét vette a kormánypárti sajtóban, a közösségi oldalakon némi spontán pétergáborozással megfejelve. Szomorú leírni, hogy nincs ebben semmi meglepő, de megszokhattuk már, hogy az egyszerű világmagyarázatok korát éljük, amelyeket készséggel szállít mondjuk a Pesti Srácok vagy az őket mértékadó hírforrásként szemléző MTI (elismerem, az utóbbiban van valami rendhagyó). Még szomorúbb azonban, hogy a kormánypártok hivatalos kommunikációja is abban véli felfedezni a megmozdulások okát, hogy a „bukott baloldal” pártjai és a korábban a migránsok mellett kiálló civil szervezetek felhergelték a tanárokat.
Csak remélni tudjuk, hogy ez esetben a kormány maga sem hiszi el, amit mond. A tüntetések hátterében ugyanis valóban találunk egy szervezetet, amelyet kifejezetten a pedagógusok hergelésére hoztak létre, csakhogy azt Kliknek hívják, és az adófizetők pénzéből működik. Ahogy ugyancsak nem Soros György, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénzeli azt az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézetet, amely terjedelmes tanulmányban állapította meg: a Klik mint egységes intézményfenntartó létrehozása Európában példa nélküli központosítást jelentett, és nem orvosolta, hanem súlyosbította a közoktatás problémáit. Amelyek enélkül is számosak voltak, az újonnan kialakított bürokratikus vízfej azonban már az intézmények napi működését veszélyezteti.
Nincs szükség tehát sem nemzetközi összeesküvésre, sem aktuálpolitikai indíttatásra ahhoz, hogy az elkeseredett tanárok utcára menjenek. Ráadásul azt, hogy a Klikkel még komoly problémák lehetnek, jó előre lehetett sejteni. Az előző ciklusban nemcsak a szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok hívták fel erre a figyelmet – utóbbi inkább csak olaj volt a tűzre –, de a Fidesz oktatáspolitikusa, Pokorni Zoltán is keményen kritizálta az elképzelést, sőt, a színfalak mögött kisebb háborút vívott a központosítás levezénylésével megbízott Hoffmann Rózsával szemben. Mint ismeretes, ebből az akkori államtitkár került ki győztesen, Pokorni pedig partvonalra szorult, és 2014 után visszavonult az országos politikától. Sovány vigasz, hogy hamar beigazolódott: érdemes lett volna hallgatni ellenérveire.
