Az érvek ellenére a paksi propaganda dübörög. Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi látogatása után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, az építkezést már semmi nem állíthatja meg. Januárban kezdődik. A valós költségekről, az orosz energiafüggésről, a titkosításról, a megakadályozott népszavazásról nem esett szó.
Néhány nappal később, szeptember elején kezdődött a tanév a felsőoktatásban. A Debreceni Egyetem, amely a Putyinnak szánt díszpolgárság miatt került a figyelem és egyben a tiltakozások középpontjába, felkérte Süli Jánost, a paksi bővítésért felelős minisztert az évnyitó beszéd megtartására. Süli arról beszélt, hogy az egész ország számára hatalmas lehetőség az erőmű bővítése. A miniszter a három jelző szellemében a jövőképet is vázolta: ha sikerül az építkezéssel új munkahelyeket teremteni, ha fellépünk a szén-dioxid-kibocsátás ellen, ha továbbra is olcsón állítjuk elő a villamos energiát, akkor versenyképes marad a magyar gazdaság.
Arról nem szólt, hogy állami támogatásra lesz szükség, és hogy a múlt század legdrágább, legkockázatosabb technológiájával állítanák elő a jövő energiáját.
