Kampánykezdet kérdőjelekkel

Az Európai Parlament tagjait két hónap múlva, május végén választják meg a kontinensen, ám a közösség legtöbb országában már kezdetét vette a kampány.

Debrecen, 2016. október 2. Egy választópolgár leadja szavazatát a debreceni Közép utcai óvodában kialakított 133. szavazókörben a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Az Európai Parlament tagjait két hónap múlva, május végén választják meg a kontinensen, ám a közösség legtöbb országában már kezdetét vette a kampány.

Mindenfelé tapasztalható a választók meggyőzése, ennek kapcsán pedig – például – a riválisok lejáratása. A hazai közéletben az indulni szándékozó pártok is mind többen fogalmazzák meg nézeteiket, szórólapokat, kiadványokat készítenek, rendezvényeket szerveznek, és regisztráltatják magukat a választójog szabályai szerint. A hivatali apparátus is készülődik a tavaszi eseményre.

S hogyan jutnak szerephez a választópolgárok? Ez az egyik legfontosabb kérdés, hiszen az ő közreműködésük, akaratuk nélkül a pártok és képviselőik nemcsak, hogy nem mehetnek ki Európába, de még a startnál sem foglalhatnak helyet: nevük nem kerülhet fel a szavazólapra.

Ahhoz ugyanis, hogy bármelyik párt az elkövetkező öt évben európai lehetőséghez jusson – elindulhasson a május 26-i voksoláson –, először is az szükséges, hogy aktivistái az erre rendszeresített ajánlóíven előzőleg összegyűjtsék húszezer választópolgár támogató aláírását.

Mindez már a hivatalos kampány keretei között történhet meg, mégpedig április 6-tól. Az aláírt ajánlóíveket legkésőbb a húsvéti ünnepeket követő napon, április 23-án fogadja be a Nemzeti Választási Bizottság.

A szavazópolgárok is készülődhetnek tehát, annál is inkább, mert a választási iroda a héten megkezdte és április 5-én befejezi az értesítők kiküldését a választási névjegyzékben szereplő jogosultaknak.

Az ajánlás nyilvánvalóan egyfajta előzetes megmérettetés. Erőpróba a pártoknak, hiszen nem kevés ráfordítást igényel az, hogy az adott szervezetek a közterületeken megszólítsák a választókat és az ajánlóív aláírására kérjék őket. Az aktivisták emellett – az érintettek zavarása nélkül – bekopoghatnak az otthonokba is.

Arra viszont nincs lehetőségük, hogy a munkahelyeken, a tömegközlekedésben, az oktatási és az egészségügyi intézményekben agitáljanak. Ez az időszak egyébként mindig izgalmas a választóknak és a politikai tényezőknek is, és felpezsdíti a hétköznapi életet.

A szavazók akarata minden voksolás alkalmával középponti kérdés. Most még inkább fontos, hiszen Európa jövője világpolitikai jelentőségre tett szert. Mert nem közömbös – például –, hogy megvédhető-e a keresztény kultúra, és folytatódik-e más kontinensek lakóinak tömeges bevándorlása az EU területére.

A tagállamok között ebben máig meglehetősen nagy az eltérés – Európa nyugati felén sokan egyértelműen támogatják a betelepítést, Közép-Európa viszont szigorúan őrzi a nemzeti szuverenitást.

A választás tétje tehát óriási, erre utalva kérte nemrégiben egyik nyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök a magyar embereket arra, hogy minél többen menjenek el a választásra.

Addig is: az egy hét múlva kezdődő hivatalos kampányban a szavazók részletesen tájékozódhatnak a különféle programokról, helyszínekről, szándékokról.

Feltéve persze, hogy az egyenként vagy esetleg közösen indulni szándékozó pártok megfontolható, komoly érveket fognak felsorakoztatni. Az például meggyőző felvetés lehet, hogy a szuverenitást nem tisztelő korlátlan bevándorlás nem engedhető meg errefelé, támogatható viszont – egyebek mellett – a családi otthonteremtés és a fiatalok pályakezdése. Nyilván szó esik majd az idősebb korosztályok társadalmi szerepéről is.

A mostanában gyakorta emlegetett politikai megjelölés, az Európai Egyesült Államok ezzel szemben rossz emlékeket ébreszt, mert jellegében a 2004. december 5-i népszavazást idézi fel, amely az akkori kormányzat nyomására elutasította, hogy a külhoni magyarok kedvezményes honosítással állampolgársághoz jussanak.

A tömeges bevándorlást esetleg pártoló politikai szervezetek a kampányban szintúgy részletesen kifejthetik majd, hogy szerintük miért lenne jó, ha más kultúrák képviselői minél nagyobb számban költöznének be hozzánk, ahelyett, hogy a saját hazájukban támogatná őket Európa.

Az április 6-án induló kampány persze távolról sem csupán a május 26-i európai választás nyitószakasza lesz. Már most látható, hogy az eseménysor az egész politikai évadot megalapozza, ezzel részben felkészít az ősszel esedékes önkormányzati tisztújításra is.

Októberben több mint húszezer képviselő és polgármester funkciójáról dönthet a nyolcmilliónyi szavazópolgár. Budapest különösen fontos helyszíne lesz a közéleti erőpróbának, de nem maradhat el mögötte a többi település sem.

A nagy vonzerejű, kisebb városok szintén küzdenek a maguk jövőjéért, akárcsak – például – a borsodi vagy a szabolcsi falvak, községek. Jó lenne, ha az uniós kampányban szó esne az ő fejlesztési terveikről, igényeikről is. Mert bárhogyan alakuljon is a nagypolitika, az ország valamennyi települése része Európának.