Mueller-bizottság: besült a csodafegyver

Az amerikai liberális média a vizsgálat kezdete óta példátlan nyomás alatt tartotta az elnököt, azt állítva, hogy az oroszok hathatós támogatása nélkül nem győzhetett volna.

Washington, 2019. mrcius 25. Donald Trump amerikai elnk a sajt kpviselinek nyilatkozik a washingtoni Fehr Hzban 2019. mrcius 24-n, miutn a 2016-os amerikai vlasztsi folyamatba trtnt lltlagos orosz beavatkozst vizsgl, Robert Mueller vezette klnleges bizottsg nem tallt bizonytkot arra, hogy a Trump-kampny munkatrsai egyeztettek vagy sszejtszottak az oroszokkal. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo Fotó: Jim Lo Scalzo Forrás: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Hogy az érdekérvényesítés milyen eszközökkel és milyen szinteken történik, példázza az is, hogy Gerhard Schröder volt német kancellár bekerült annak az Északi Áramlatnak a felügyelőbizottsági elnöki székébe, amelynek többségi tulajdonosa az orosz Gazprom. Ez az orosz energetikai óriás sajtóhírek szerint az osztrák OMV legnagyobb részvényese is. Ez azt jelenti, hogy Oroszországra ismét úgy kell tekinteni, mint gazdasági, politikai érdekeit professzionális módon, sokszor titkosszolgálati módszerekkel is érvényesítő hatalomra. Már nem ideológiai indíttatású osztályharcos, mint volt a Szovjetunió idején. A nagyhatalmak között piacokért, erőforrásokért, befolyásért folyik a küzdelem, amelynek egyik lehetséges eszköze a professzionális hírszerzés is. Ez a Mueller-jelentés legfontosabb üzenete.

Ha a demokraták várakozásainak nem is felel meg a végkövetkeztetés azon része, hogy további beidézéseket vagy vádemeléseket nem javasol az üggyel kapcsolatban, azt mindenképpen jelzi, hogy az FBI volt vezetője szerint az ügyet megnyugtatóan le lehet zárni.

A közelmúltban több magyar médiumban is az orosz titkosszolgálati jelenlét erősödéseként értékelték a Nemzet­közi Beruházási Bank központjának Magyarországra költözését. „Szakértők” szólaltak meg a pénzintézet vezetőségének diplomáciai mentességétől félve, mert szerintük így fedésben érkezhetnek az orosz hírszerzők és zavartalanul utazhatnak Nyugat-Európába akciókat végrehajtani. Először is szögezzük le, hogy egy kis bankról van szó, mindössze 1,3 milliárd euró a tőkéje. Az OTP profitja közel ennyi volt 2018-ban.

A pénzintézetben az oroszokon kívül tulajdonos Bulgária, Románia, Csehország, Szlovákia is. Budapesten az elmúlt években számos bank létesített központot, köztük kínai, amerikai, svájci, német, osztrák és olasz is. Ahogy a multinacionális cégek, úgy a pénzintézetek is egyre szívesebben települnek Magyarországra, és persze vannak köztük oroszok is. Az ország gazdasági, pénzügyi érdekeit nem szabad összekeverni a nemzetbiztonsági érdekekkel. Az egyik nem zárhatja ki a másikat.

Természetesen bármely külföldi cég esetében felmerülhetnek kockázatok. A környezetvédelmi problémáktól a pénzmosáson, az üzleti hírszerzésen át egészen a titkosszolgálati beépülési kísérletekig. De pusztán az ezektől való félelem miatt, vagy ami még rosszabb, politikai vagy gazdasági célú pánikkeltés miatt nem szabad lemondani a gazdasági előnyökről. Egy külföldi vállalat, pénzintézet nem lehet pusztán fedőintézmény, mert akkor vagy hamar tönkremegy, vagy gyorsan lebukik. A diplomáciai fedés a szó valódi értelmében nem jelent titkosszolgálati fedést, maximum könnyen felismerhető álarcot. A valódi, fedésben lévő ellenséges ügynökök sajnos sokkal nehezebben ismerhetők fel.

Amikor a magyar labdarúgó-válogatott legyőzte a világbajnoki ezüstérmes Horvátországot, akkor a szakemberek a hazai pálya előnyét, a csapatmunkát emelték ki. A hatékonyan dolgozó elhárításnak is ezekre kell építeni. A hazai pálya ­előnyeit kihasználva, a többi rendvédelmi szervvel együttműködve meg tudja védeni az ország gazdasági, biztonsági, politikai érde­keit úgy, hogy kiszűri a kockázatot jelentő elemeket és megvédi a tisztességes, kölcsönös előnyök figyelembevételével dol­gozó üzletembereket. Szem előtt tartva a Kreml szóvivőjének a ­Mueller-jelentés után tett magabiztos kijelentését, miszerint: „Nehéz megtalálni egy fekete macskát egy sötét szobában, különösen, ha nincs is ott a macska”, de nem feledve, hogy azért érdemes lehet bevilágítani a legeldugottabb zugokba is.

A szerző titkosszolgálati szakértő