Az első szívdobbanás törvénye

Csak azt nem értem, hogy a humanitárius és környezetvédő lelkesedés miért nem terjed ki a védekezésre képtelen emberi magzatokra is, akiket milliószám gyilkolnak meg évente?

Budapest, 2012. szeptember 16. Egy kéthetes csecsemõ keze látszik, amint ágyában fekszik Budapesten 2012. szeptember 16-án. MTI Fotó: Virágvölgyi István Fotó: Virágvölgyi István

Az Egyesült Államokban a 70-es években vált legálissá az abortusz. Egy 1973-as törvénymódosítás úgy rendelkezett, hogy a terhesség első tizenkét hetében, az alkotmány 9. és 14. módosítására hivatkozva, egyetlen állami törvény sem tilthatja meg az abortusz elvégzését.

Ezt a törvényt azzal egészítették ki, hogy a terhesség második és harmadik harmada után szövetségi hatáskörbe helyezi a terhességmegszakítás törvényi szabályozását.

A törvénymódosítás előzménye egy bírósági per volt, amely élénk vitákat váltott ki szerte az Államokban. Egy huszonkét éves texasi nő azért akarta megölni magzatát, mert a már meglévő két gyermekéről sem tudott gondoskodni. Jogvédők felkarolták a fiatal nőt, beperelték az államot, hogy a törvények ne gördítsenek akadályt a magzatelhajtás elé.

A per folyamán megszületett a gyermek, akit szinte azonnal nevelőszülők fogadtak örökbe. A bíróság a nő javára döntött, Amerikában legális lett az abortusz, annak ellenére, hogy a magzatelhajtás egyik lehetséges alternatívájának, az örökbeadásnak köszönhetően az anya gyilkosság nélkül szabadulhatott meg nem kívánt gyermekétől.

Több mint 59 millió amerikai csecsemőnek kellett meghalnia addig, míg az elmúlt napokban Alabamában és néhány másik déli államban megváltoztatták az abortuszról szóló törvényt.

Az alabamai jogszabály a fogantatás pillanatától tiltja a magzatelhajtást, egyetlen esetben engedélyezve: ha a terhesség az anya életét veszélyezteti. Meglehet, az alabamai törvény túlzóan szigorúnak hat, azonban sokkal humánusabb a magzatelhajtást egyre engedékenyebben kezelő liberális jogszabályoknál. Negyven év alatt az abortusz engedélyezésétől eljutottunk oda, hogy szélsőségesnek bélyegzik azokat, akik védik a magzati életet.

Az eddigi engedékenység rovására írható, hogy New York államban egy olyan gumitörvény lépett életbe, amely lehetővé teszi az abortuszt, egészen a születés pillanatáig, amennyiben az anya fizikai vagy szellemi egészsége indokolja azt.

New York példáját Virginia állam is követte. A törvény bőséges mozgásteret ad annak eldöntésére, hogy mi számít egészségre veszélyesnek, hol van az a határ, amikor egy kifejlett csecsemő meggyilkolható. Hogy a szülés utáni depresszió vagy az elhízásveszély elegendő indok-e a csecsemőgyilkosságra, az a szülészorvoson múlhat.

Az Egyesült Államokban indulatos viták zajlanak az abortuszt korlátozó törvények körül, különösen azért, mert jó esély van arra, hogy szövetségi szinten is változások lesznek az abortusz engedélyezése ügyében.

A liberális csoportok dühödt erővel vetik magukat a politikai harcba, mert veszélyben forog az elmúlt negyven év legfontosabb liberális vívmánya, a magzatgyilkossághoz való jog. Az abortuszpártiak extrém eseteket használnak érvként, hogy azt a hazug látszatot keltsék, mintha kizárólag nemi erőszakok és vérfertőzések áldozatai végeztetnének abortuszt. Ez a nagyüzemi félrevezetés része.

Én a fiam születése után értettem meg, mit jelent az abortusz. Az az ember, akit délután öt körül az ölembe vettem, néhány hónappal, héttel, sőt az említett New York-i törvény szerint éppen a születés pillanatában is meggyilkolható lett volna. Azt a gyermeket, aki minden tekintetben tökéletes és készen áll az életre, büntetlenül meg lehetett volna gyilkolni.

Egy gyerek, mielőtt világra jönne, már álmodik, gondolatai vannak, érez, jókedvű vagy szomorú, az anyaméhben kialakul valami személyiségféléje is. Nem azt gondolom a jó megoldásnak, hogy a nem kívánt gyereket rá kell erőszakolni a vér szerinti szüleire, dehogy. Gyermektelen párok sokasága várja, hogy az örökbefogadás segítségével szülőkké váljanak.

Az államnak abban kellene segítséget nyújtania, hogy a gyerekek megszülessenek és gondoskodó, tisztességes szülőkhöz kerüljenek. Az államoknak semmilyen körülmények között nem lenne szabad segédkezniük az abortuszban.

Meggyőződéses katolikus vagyok. Az egyházam azt tanítja, hogy minden élet szent, és meg kell védeni mindenáron. Azonban hazugság lenne azt állítani, hogy ezt a tanítást maradéktalanul sikerült a saját meggyőződésemmel összehangolnom.

Azt gondolom, hogy bizonyos esetekben létezik etikus abortusz. Minden egészséges magzatnak meg kell adni az élet lehetőségét, azonban egy beteg gyermek esetében már sokkal nagyobb a döntés felelőssége. Felmerül a gyermek egészséges élethez való joga, lehet, hogy ő maga sem kérné azt az életet, amit betegen kellene leélnie. Ez a kérdés óriási dilemmát jelent. Egy egészséges magzat esetében azonban nincs semmiféle dilemma. Joga van az élethez, joga van tisztességes szülőkhöz, joga van megszületni.

Amerikában azonban valami elindult. Idén eddig négy amerikai tagállamban – Georgiában, Kentuckyban, Ohióban és Mississippiben – hoztak törvényt, amely a magzat első szívdobbanásától, azaz körülbelül a terhesség hatodik hetétől kezdve megtiltja az abortuszt. Az alabamai törvény a legszigorúbb: már a fogantatás pillanatától tiltja a magzatelhajtást.

Nem csoda, hogy az abortusztilalom vehemens támadások kereszttüzébe került. A napokban érdemes volt figyelemmel követi a legnagyobb amerikai tévétársaságok vitaműsorait, amelyekben sok esetben a műsorvezetők, szerepükből kiesve, az abortuszpárti vitázó oldalára álltak, és az életpárti résztvevőt egymást felváltva próbálták sarokba szorítani. Ez ma így megy. Abortuszpártinak lenni a kifizetődő, ez sokszorosan meghálálja magát a nyugati fősodratú média világában. Nincs ez másképpen Hollywoodban sem.

Jó példa erre az, hogy miután Georgia állam republikánus kormányzója, Brian Kemp aláírta a jövő január elsejétől életbe lépő „szívdobbanástörvényt”, Hollywoodban színészek és filmgyártó cégek bojkottot hirdettek Georgia ellen. Igen, jól értik. Az abortuszpárti celebek bojkottálnak egy amerikai államot, hogy az az ő morális elvárásaiknak megfelelve hozzon törvényeket.

Alyssa Milano színésznő a napokban Twitter-bejegyzésben szólított fel mindenkit, hogy tartózkodjék a nemi élettől mindaddig, amíg a nők „vissza nem nyerik a testük feletti rendelkezést”.

Az abortuszpárti aktivisták néha nem várt helyről kapnak segítséget. Emlékezetes, hogy Emma Bonino olasz abortuszaktivistát – aki a Momentum kampányában is részt vett, illetve egy életet szentelt az abortusz legalizálásának, és aki maga is létrehozott egy olyan illegális klinikát, ahol több mint tízezer magzatot öltek meg – maga Ferenc pápa nevezte Olaszország nagyjai közül valónak, akinek sokat köszönhet az egész világ.

Fokozott figyelmet fordítunk a természet megóvására, az állatok és az erdők védelmére. Ezt a magam részéről támogatom is. Csak azt nem értem, hogy a humanitárius és környezetvédő lelkesedés miért nem terjed ki a védekezésre képtelen emberi magzatokra is, akiket milliószám gyilkolnak meg évente? Ha egy ritka békafaj védelmet élvez, akkor a magzat miért nem?

A szerző újságíró