Ellenséges katonai erő Európában

Remélem, hogy komolyan veszik, ha a nyilvánosság elé állva gyakorlatilag ugyanazt mondják a német és orosz titkosszolgálatok vezetői: baj van.

Forrás: Reuters

Az Európai Unió és Nyugat-Európa politikusai föllélegeztek. Egy hónappal az uniós választások előtt „békésen” teltek a húsvéti ünnepek földrészünkön. A Görögországban ismeretlenek által amerikai mintára szervezett migránskaravánt a görög hatóságok kemény fellépése megállította.

A szervezők valószínűleg elnézték a naptárt, és túl hamar indult az internetes toborzás, ami így már nem esett egybe a brüsszeli érdekekkel, de biztosak lehetünk abban, hogy májust követően újra elindítják a szervezést.

A nagyhét kezdetén a párizsi Notre-Dame tetőszerkezetének leégése majdnem zavart okozott a békés Európáról sulykolt képben. De a francia kormány gyorsan javított. A füstölgő katedrális lángjai még ki sem aludtak, majd évezredes kövei még ki sem hűltek, de már tudni vélték, hogy műszaki hiba okozta a pusztítást. Vagy rövidzárlat. Vagy hanyag munkások dohányzása.

Mindegy, hogy mi, de semmiképpen sem szándékos gyújtogatás, ne adj’ isten, terrortámadás. Egy ekkora tűz után, ilyen kiemelt jelentőségű épületnél normális esetben hetek, akár hónapok is kellenek a tűz okának kiderítésére. Itt elég volt egy nap. Ezért senki ne csodálkozzon, ha az összeesküvés-elméletek tucatjai látnak napvilágot, amit ez a túlbuzgó sietség csak erősít.

A Srí Lanka-i merényletsorozat tovább rombolta az „idilli” képet. Az iszlám radikálisok keresztény templomokat, nyugati turisták által kedvelt szállodákat támadtak meg kilenc (!) öngyilkos merénylő bevetésével.

A térben és időben összehangolt támadás ­egyértelműen profi tervezésre és kivitelezésre utal, amely az Iszlám Állam és az al-Kaida módszereit alkalmazta. Igazán elborzasztó volt, hogy az öngyilkos merénylők közül ketten testvérek voltak, akik a szigetország felső középosztályához tartoztak.

Sőt, egyikük állapotos felesége két gyermekével együtt szintén felrobbantotta magát, amikor a rendőrök házkutatást akartak tartani otthonukban. Tehetős, jórészt diplomás öngyilkos merénylők.

Az európai ember megdöbben, értetlenül áll ezelőtt. A radikális iszlám szervezetek hatékonysága valóban félelmetes. Riasztó jel, hogy már nem csak frusztrált, tanulatlan, szegény fiatalokat tudnak rávenni arra, hogy hitük győzelmében bízva feláldozzák az életüket.

A másik figyelemre méltó információ ebben a szörnyű mészárlásban, hogy a CNN brit biztonsági szolgálatokra hivatkozva jelentette, hogy az egyik merénylő 2006–2007-ben Angliában tanult, és már akkor radikális iszlamisták körében mozgott. Vagyis már tizenkét évvel ezelőtt itt, Európában indult el azon az úton, ami elvezetett az öngyilkos merényletig.

Elcsépelt közhelynek tűnik, de tény, hogy Földünk összezsugorodott az elmúlt évtizedekben. Bolygónk bármely távoli zugában történik természeti katasztrófa, tör ki gazdasági válság, helyi háború vagy hajtanak végre terrortámadást, az már mindannyiunk életét befolyásolja. Mindeközben a behódolás, az önfeladás újabb apró lépéseit látjuk Európában.

Az angol labdarúgó-szövetség betiltotta a kupagyőztes pezsgővel való ünneplését, hogy ne sértse a muzulmán vallású focisták érzékenységét. Mert a keresztek levétele a közintézményekben, iskolákban már nem elég.

Egy német női magazin nem csak húsvéti recepteket, tavaszi divattanácsokat, nyári utazási programokat ajánlott egyik legutóbbi számában. Hanem könnyed stílusban arra ad tanácsokat, hogy miként kell ellátni a szúrt sebeket.

Persze nem a konyhai balesetekre gondolnak, hiszen az első jó tanács így hangzik: „Legfontosabb, hogy először győződj meg arról, hogy az elkövetők már eltűntek. A te biztonságod a legfontosabb!” 2019 tavaszán úgy érezték a lap szerkesztői, hogy ez a téma érdekli az olvasóikat. Meg persze ők is olvassák az elborzasztó statisztikákat a késes támadások látványos elszaporodásáról, amelynek döntő részét migrációs hátterű fiatalok követik el.

Mindeközben az uniós polgárok adójából eurómilliárdokat költenek az illegális migránsoknak biztosított bankkártyákra. Még mindig azt hiszik, hogy pénzzel hosszú távra meg lehet vásárolni Európa biztonságát. Meg lehet vásárolni az iszlamisták jóindulatát. Erre a legékesebb cáfolat talán a Srí Lanka-i öngyilkos merénylők gazdasági háttere. De a szaúd-arábiai milliárdos, Oszama bin Laden példáját se feledjük el.

Szintén a húsvéti ünnepek idején tartottak Moszkvában egy nemzetközi biztonsági konferenciát. Ott arról beszélt Szergej Kovaljov vezérőrnagy, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) információi szerint évente mintegy húszezer iszlám szélsőséges érkezik Európába a migránsok között.

A tábornok szerint a harci tapasztalatokkal rendelkező, kiképzett személyek propaganda- és toborzó tevékenységet is folytatnak a bevándorlók között. Ez a létszám, ha katonai fogalmak szerint kategorizáljuk, öt-tíz dandárnyi harcost jelent.

Ha meg is felezzük ezt a számot, és nem sikerül senkit sem toborozniuk – ami sajnos nem igaz –, akkor is nagyon jelentős, katonailag is értelmezhető ellenséges erő érkezik évente Európába. Egyébként nagyságrendileg hasonló számokról beszélnek más országok katonai, biztonsági szakértői is.

Az orosz titkosszolgálat véleményét érdemes komolyan venni, hiszen évtizedek óta dolgoznak a kaukázusi iszlám radikálisok ellen, illetve Szíriában és a Közel-Kelet más országaiban is évek óta folytatnak felderítő munkát.

Ha már titkosszolgálati információkról beszélünk, akkor ide kívánkozik, hogy a német elhárítás nemrégiben leköszönt vezetője, Hans-Georg Maasen aktív szerepet vállalt a német belpolitikai életben. Az Angela Merkel politikáját a CDU-n belül legélesebben bíráló platform, az Értékek Uniója rendezvényein lép fel.

Ahogy az elhárítás vezetőjeként, úgy most sem rejti véka alá a meggyőződését, hogy a terrorveszély és a migrációs nyomás növekedésére számít Németországban. Ami természetesen élesen szemben áll a kancellár eddigi politikájával.

Talán a felszínes hírfogyasztóknak valóban úgy tűnhet, hogy húsvét elmúltával békésen készülődhetünk az uniós választásra, a migránsválság már megoldódott és a terrorfenyegetettség is csökkenőben van. Ám a valóság szembejön.

A rossz hír az, hogy a radikális iszlám nem választási ciklusokban gondolkodik, nem négy évre tervez, és pénzzel sem lehet jobb belátásra bírni. Tudom, hogy sokan sokszor a titkosszolgálatokra úgy gondolnak, mint gyanús, a törvényeket áthágó, az adófizetők pénzét feleslegesen elköltő, az emberi jogokat sértő szervezetekre.

Most mégis azt remélem, hogy komolyan veszik, ha a nyilvánosság elé állva gyakorlatilag ugyanazt mondják a német és orosz titkosszolgálatok vezetői: baj van.

A szerző titkosszolgálati szakértő