A fejlett gazdasághoz ügyfélbarát bankok kellenek

Nemcsak a közgazdászszakmában, de a közvéleményben is köztudott, hogy egy fejlett gazdaság nem lehet meg modern bankrendszer nélkül.

Sok ügyfél halogatta az adategyeztetést, de a bankok és biztosítók sem tájékoztattak megfelelően Fotó: Havran Zoltán

A bankok negatív, gazdaságot hátráltató mivoltának másik nyilvánvaló jele működésük drágasága, illetve szolgáltatásaik elavultsága.

A legfrissebb adatok alapján a digitalizációs forradalom, illetve az elektronikus bankolás térfoglalása ellenére az elmúlt negyedévben a működési költségek tizenkét százalékkal nőttek, a banki költség/bevétel arány pedig az elmúlt három év legmagasabb szintjét produkálta.

Értem én, hogy nőnek ott is a bérek, illetve hogy magára a digitalizációra is költeni kell (hogy aztán a hatékonyságjavulás után már alacsonyabb költséggel nagyobb profitot termeljen), no de miért nem történt ez meg sokkal korábban? Jellemző az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hiába oktatta, illetve szorgalmazta éveken keresztül a hazai bankokat az azonnali átutalási rendszer júliusi bevezetésére, néhány bank felkészületlensége miatt ez a határidő tovább tolódott.

A digitalizáció pedig nem új jelenség, ezért az elektronikus bankoláshoz szükséges minden feltételnek, illetve megoldásnak már régóta rendelkezésre kellett volna állnia.

Ha nincs megfelelő hitelkínálat, akkor az a beruházásoknak, így a gazdasági növekedésnek is gátat szab. S bármennyire is igyekezett ezt a problémát idejekorán felfedező, illetve az újszerű lépéseivel, eszközeivel megoldást lényegesen elősegítő MNB, mivel nem kereskedelmi bankként működik, ezért hatóköre korlátozott ezen a téren.

A bankoknak élményszerűbb, testre szabottabb lehetőségeket kellene az ügyfeleknek nyújtaniuk ahhoz, hogy a vonzó kondíciók mellett be tudják tölteni azt a szerepet, ami egy fejlett gazdaság modern pénzintézeteitől elvárható. Bürokratikus, lassú és nehézkes szolgáltatókból gyors, rugalmas, ügyfélbarát szereplőkké kellene válniuk.

Ha a forrásgyűjtésben az állam, a hitelezésben pedig új szereplők veszik át a hagyományos banki feladatköröket, akkor az (az új szereplőkön kívül) senkinek nem lesz jó. Elsősorban a bankoknak nem, de a gazdaságnak, a társadalomnak sem. Nyilván idővel visszaszorulnak a hagyományos banki konstruk­ciók, illetve új szereplők lépnek be a pénzügyi közvetítők közé, s ezt a folyamatot nem lehet megállítani. A bankoknak azonban akkor is fel kellene venniük a kesztyűt, minimalizálni a pia­ci térvesztésüket, rugalmasan alkalmazkodni az új helyzethez.

Azt persze senki nem akarja, hogy megalapozatlan és a gazdasági stabilitást veszélyeztető tömeges hitelkihelyezések történjenek. Ezt – nagyon helyesen – az MNB is próbálja a túlzott kockázatot hordozó lakossági ingatlanok megvásárlásához szükséges hitelfelvételek esetében korlátozni s a nemkívánatos helyzeteket elkerülni. Tehát a két véglet egyike sem jó.

A megoldás a pénzintézetek működésének modernizációja, ezzel együtt pedig nagyobb szerepvállalása. A korszerű Magyarországnak korszerű bankrendszerre van szüksége. Már most.

A szerző közgazdász, főiskolai tanár