A Helsinki Bizottság súlyosan félreérti az Európai Bíróság döntését

Az Európai Bíróság (EUB) egyik közelmúltban született döntését a jogállam győzelmének kívánta beállítani az egyik külföldről finanszírozott magyarországi civil szervezet.

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy uniós bírói fórum döntése nem köti meg továbbra sem menekültügyekben a magyar bírók kezét, és a jövőben is élhetnek azzal a jogosultságukkal, hogy csak a hatályon kívül helyezést alkalmazzák.

Érdemes megjegyezni, hogy a hazai bíróságnak van egy fontos döntési opciója: amennyiben a magyar és a nemzetközi jog ellentétben áll, akkor nemzetközi szerződés belső joggal való ütközése címen az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A luxemburgi Európai Bíróság friss döntése nyomán a magyar bíróságok akár szűkíthetik is a menedékjog megadásának jogát, például azzal érvelve, hogy a hatóság korábban túl tágan értelmezte a genfi menekültügyi egyezményt a közigazgatási eljárás során.

Összegzésként fontos annak kiemelése, hogy változatlanul nem feladata a közigazgatási bíróságoknak, hogy átvegyék a hatóságok szerepét, a határozatok törvényességi felügyelete mást jelent tehát, mint amit a Magyar Helsinki Bizottság szeretne az ítélkezési gyakorlat részévé tenni. Ennek a fajta vágyvezérelt gondolkodásnak láthattuk számos múltbeli megnyilvánulását a jogvédők részéről, amely mindaddig ártatlan ideológiai polemizálás, amíg célja nem a magyar bíróságokra helyezendő, szakmai köntösbe öltöztetett nyomásgyakorlás.

Végezetül visszautalva a határozat állítólagos újszerű jellegére, az Európai Bíróság döntésének felmagasztalása azért is megmosolyogtató, mert az érintett ügyekben eddig is a bíróság mondta ki a végső szót, ráadásul a hatályon kívül helyezés esetén jelenleg is kötve van a bíróság döntéséhez a menekültügyi hatóság.

Az pedig mindenképpen újdonság a jogvédők szemléletében, hogy újabban a közigazgatási bíróságok jelentőségét hangsúlyozzák, hiszen korábban az ezen bírósági rendszer kiterjesztését és megszilárdítását szolgáló jogalkotói kezdeményezést a TASZ úgy állította be, mint ami „Nem a szakszerűség megteremtése és a jog uralmának biztosítása, hanem az, hogy a kormányzat meghatározó befolyást szerezzen a politikai­lag kényes ügyek elbírálásában.”

A szerző alkotmányjogász