– A mérkőzések reggelén a versenybíróságnak borítékban mindig le kellett adni az adott napra érvényes táblasorrendet. Helyesebben, ha valaki ezt nem tette meg, az automatikusan azt jelentette, hogy az adott válogatott az alapcsapattal, tehát az első három táblára nevezett sakkozóval áll ki. Én az ötödik forduló előtt is leadtam a borítékot, amiből a szovjetek arra következtethettek, hogy Mádl Ildikó ezúttal is kimarad.
Tragikus mellékszál ugyanis, hogy a második forduló után értesültünk arról, hogy lldikó vőlegénye, egyben edzője, Perényi Béla útban Görögország felé halálos balesetet szenvedett. Ildikó elképesztő lelkierőről tett tanúbizonyságot, ő állt elém azzal, hogy két kihagyott forduló után vállalja a játékot a szovjetek ellen.
Akik az apró cselemnek köszönhetően nem tudtak készülni ellene, csak közvetlenül a mérkőzés előtt szembesültek azzal, hogy Mádl Ildikó játszik – mesélte Tompa János.
S a csattanó: Polgár Zsuzsa és Polgár Judit remizett, Mádl Ildikó viszont legyőzte Lityinszkaját, így vertük meg a Szovjetuniót 2-1-re, ami természetesen fontos, szinte nélkülözhetetlen eleme volt a végső sikernek.

Polgár Judit fantasztikusan játszott, de nem csak a Polgár lányok diadala
Mádl Ildikó szerint a filmben erre is ki kellett volna térni. Lelke rajta. Azt is sérelmezi továbbá, hogy a film azt sugallja, miszerint a hajrában ő már lemondott az aranyról és beérte volna az ezüsttel, továbbá mintha Polgár Zsófiával hasonló teljesítményt nyújtott volna, miközben szakmailag az ő produkciója egyértelműen erősebb volt. A legjobban azonban talán a filmben elhangzó alábbi mondat fáj neki:
Csoda kéne, hogy a Polgár lányok elvegyék a szovjetektől az aranyérmet.
Mádl Ildikó ehhez a következőket fűzi hozzá:
Nos, a magyar csapat vette el a szovjetektől az aranyérmet. A Polgár lányok soha nem győzték le a szovjeteket, ezen az olimpián a magyar válogatott győzte le őket. 1990-ben az újvidéki olimpián viszont a Polgár lányok vesztettek a szovjet nők ellen, de Magyarország onnan is hazahozta az aranyat. Judit fantasztikusan játszott Szalonikiben, teljesítménye önmagáért beszél! Ezt a szenzációt az sem halványítaná el, ha a dokumentumfilm hitelesen mutatná be az eseményeket.
A magyar sakkozás kiemelkedő sikere a két női aranyérem
Az 1990-es sakkolimpia már egy újabb fejezet. Ahol Mádl Ildikó már negyedik táblásként egészen a tizenkettedik fordulóig várt arra, hogy végre játéklehetőséget kapjon (már nem Tompa Jánostól). Nem alaptalan feltételezés, addig azért nem játszott, hogy a diadal csak a Polgár lányoké legyen. A hajrában azért került be mégis a csapatba, hogy a kudarcban – mert az ezüst akkor már annak számított volna – ő is osztozzon. Caissa, a sakkozás istennője azonban másként rendelkezett. A magyar női csapat végül címét megvédve ismét diadalmaskodott.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!