A Liget-projektet is törvény védi

A Városliget fejlesztése a törvény erejénél fogva kiemelt állami feladat, így az ott létrejövő épületekhez az építési engedélyt a kormány irányítása alatt álló, a törvényben meghatározott kormányhivatal adja ki.

Budapest, 2018. augusztus 22. A Városligetbe tervezett Magyar Zene Háza a Városliget Zrt. által közreadott látványterven. Augusztus végéig megkezdõdik a világhírû japán építész, Fudzsimoto Szu által tervezett Magyar Zene Háza építése a Liget Budapest projekt keretében; az oktatási, múzeumi intézményként és koncerthelyszínként is szolgáló épület 2020 végén nyithatja meg kapuit. MTI Fotó: Városliget Zrt. Fotó: Városliget Zrt.

Olyat, amelyben Tarlós az előző nyolc esztendő tényszerű eredményeivel és tisztességével kivívta, hogy tizenöt pontban rögzítsék a jogszabályokban egyébként meg nem fogalmazott együttműködés alapjait. Eldöntötték, hogy létrehozzák a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, a kormány és a főváros önkormányzata pedig közösen dolgozza ki Budapest 2030-ig tartó, tízéves stratégiai városfejlesztési tervét.

A megállapodás fontos része, hogy azokra a kormányülésekre, amelyekben Budapestet érintő kérdésekről van szó, a főpolgármestert tanácskozási joggal meg kell hívni. Figyelemre méltó együttműködés a rendkívüli munkát követően.

Karácsony Gergelynek most pedig csak bele kell ülnie a készbe, hisz a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy azt a megállapodást, amelyik Tarlós és a kormány között jött létre, a kormány be fogja tartani. Sőt! A kormányfő kijelentette, hogy „Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak”.

Ha nem kell a felelős vezetőknek Liget-beruházás, atlétikai világbajnokság és hozzá stadion, Európa-bajnokság, kézilabdadöntő és hozzá húszezres csarnok, akkor nem lesz egyik sem. Döntse el az új vezetés, hogy melyik nemzetközi szerződéseket mondja fel a kormány.

Mi volt minderre Karácsony reakciója? „Ez jó kiindulópontja annak az együttműködésnek, amelyben én kiszámítható partner leszek.” Erre mondják népiesen: hogy nem szakad rá az ég? Úgy tűnik, Karácsony még mindig nem tudja, hol van és mi a dolga. Nyilvánvalóan abszolút túlértékeli a helyzetét, még mindig a populista ígéretlufik és a vizionált kormányváltás varázsában él, és félő, hogy nem jutott el a tudatáig a főpolgármesterséggel járó felelősség terhe.

Persze ellenzékben egy matematikai antitalentum számára is felfogható csődhelyzetet kiváltó ígéretcunamit beindítani nem nehéz dolog. De mi a helyzet a pozícióbeli felelősséggel? Hiszen van lehetősége az új ballib városvezetésnek, hogy az elmúlt kilenc év alatt jól felépített budapesti jövőt lerombolja.

Remélem, azt azért már tudja, hogy a Liget-projektről 2013 óta törvény rendelkezik. A Városliget fejlesztése a törvény erejénél fogva kiemelt állami feladat, így az ott létrejövő épületekhez az építési engedélyt a kormány irányítása alatt álló, a törvényben meghatározott kormányhivatal adja ki. Azok megváltoztatására a Fővárosi Közgyűlésnek nincs joga, bíróság előtti megtámadásuk pedig nem pár hetes folyamat.

A beruházások szerződéseken alapulnak, amelyeket adott esetben fel kell mondani, s az ilyen eljárással járó kártérítési összegek néha csillagászati méretűek lehetnek. És ezek az ügyek – a főpolgármester megítélését illetően – nem járnak majd pozitívumokkal. A bizalomvesztés garantálható, de nem a demokratikusan eljáró kormánnyal szemben.

Az egyik legneu­ralgikusabb tény pedig az, hogy azok a beruházások, épületek, sportcsarnokok, amelyeket zöldjelszavak mögé rejtve, de főként dacból megtagadna a közgyűlés, a törvény szerint a nemzeti vagyont gyarapítanák.

Ez azt jelenti, hogy nem csupán az ellenzékre szavazókat érinti a majdani döntés, hanem az összes magyar állampolgárt, sőt a határon túli nemzettestvéreinket is. És ezt a döntések legitimitása okán egyetlen épelméjű politikus sem hagyhatja figyelmen kívül.

A beruházások, sportlétesítmények becsődöltetésével járó bevételkiesés, a sportturizmus csökkenése, az ország imázsának megtépázásából származó értékvesztés egyelőre pontosan nem mérhető, de minden bizonnyal súlyos százmilliárdokban fejezhető ki. A kifizetendő kártérítések forrását a közpénzek jelentenék, az elmaradt haszon pedig az egész magyar gazdaságot sújtaná. A dacos döntések tehát nem a kormányt ingatnák meg, hanem az országot hoznák nehéz helyzetbe. Karácsony készül elvenni Budapestet az országtól. Pedig a felelősségvállalás most kezdődik. Most van vége a semmitmondásnak, a nagyképűsködésnek, a demagógiának, az üres ígérgetéseknek.

„Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Érezni, hogy a kővel, melyet lehelyez, a világot építi tovább” – mondta Antoine de Saint-Exupéry. Vajon felfogja-e Karácsony Gergely ezeknek a mondatoknak az értelmét? Jó lenne, ha valaki megmagyarázná neki.

A szerző jogász