Aranka örülne

Böhm Arankáról a színpadon a kivetítőn a megfelelő résznél hatalmas fotográfia. Micsoda nő. Állítólag leköpte Mengelét. Vagy nem.

Úgy volt, hogy a Várkert Bazárban kezdek, de az eseményt áttették a Nemzeti Galériába, ami szintén kitűnő kulissza. Így aztán az Oktogonnál lemegyek a kisföldalattihoz, átnyújtom a jegyemet az ellenőröknek, belépek a szerelvénybe, és mialatt számos, a helyhez köthető emlékemet rendezgetem, a Bajcsynál újabb ellenőr érkezik, a Vörösmarty térnél pedig hárman kontrollálják a kiszállókat. Mondom is az egyikőjüknek, hogy ezen a vonalon aztán egy egér sem juthat át, és ennek láthatóan megörül. Én is neki, mert nevet és nem talál gyanúsnak. Ezt a haverkodást már faluról hozom magammal, még jó hogy nem kezdek el mindenkinek köszöngetni, bár lehet, hogy egyszer kipróbálom. A tér egyik mellékutcájában bitang nagy páncélozott jármű, mellette egy mikrobuszból éppen szedelőzködnek a TEK-es srácok. Rémes látvány, de hozzátartozik a karácsony környéki európai utcaképhez, és ha már választani kell, én jobban örülök, hogy adott esetben nem nekem kell egy narválszarvval hadonásznom egy késes kreténnel szemben. Szakmunkát szakemberre.

A Lánchídon átsétálva elvegyülök az olaszok és a japánok között, elmerengek budai hűlt helyeimen, aztán fel a Várba. Az esemény az Irodalmi szerelmek est ötödik fejezete. Felolvasószínház, ezúttal Szabó Lőrincre, Füst Milánra és Karinthy Frigyesre, valamint az életükben igencsak fontos szerepet játszó nőkre fókuszálva. A háziasszony Juhász Anna. És tényleg olyan, mint aki éppen egy szalont vezet. Elegáns, könnyed. Beszélgetőtársa a téma avatott és népszerű szakértője, Nyári Krisztián irodalmár, a színészek Kerekes Vica, Trokán Nóra és Lengyel Tamás. Totál telt ház, a lépcsőkön is ülnek. És ez fantasztikus. Már eleve az, hogy 2019-ben egy ilyen est ennyi embert megmozgat. Ami még rendkívül érdekes, hogy a közönség minimum 95 százaléka nő. Elvétve néhány férfi kísérő, akik szemmel láthatóan elveszítették a csatát, hogy ők akkor addig inkább meccs, haverok, egy sör valahol, te csak érezd jól magad, szívem, érted jövök. Karinthyné Böhm Aranka örülne ennek az egésznek.

Nyári Krisztián szellemes társalgó. Ezen a ponton még nem sejtem, hogy hamarosan újra belebotlok, legalábbis a nevébe. A megidézett szellemek közül engem most éppen Böhm Aranka érdekel a legjobban. A színpadon a kivetítőn a megfelelő résznél hatalmas fotográfia róla. Micsoda nő. Állítólag leköpte Mengelét. Vagy nem. Füst Milánné vagy Kosztolányi Dezsőné szerint aránytalanul vastag a szája. Nos nem. És mivel ebből hamarosan a bevonzások és kiválasztások turistaútja lesz, hamarosan vele is újra „találkozom”.

(Folytatjuk)