A legkeservesebb viták az új Nemzeti alaptanterv (NAT) eszmeiségével kapcsolatban dúlnak. Az új NAT nyilvánvalóan nem hiba nélküli. Számos pontját lehetne még csiszolni, némely része megérne egy valódi szakmai vitát is.
De lényegét tekintve új irányba vezet; szakít az egyoldalú, agilis kisebbség véleményét tükröző iránnyal, és más irányt is bátran megjelenít. Megalkotói alapvetően arra törekedtek, hogy mind a gyerekek, mind a tanárok terhelését csökkentsék, noha úgy tűnik, sokan a most megjelenítettnél nagyobb mértékű, bátrabb megoldásokat is el tudtak volna képzelni. Ezen is érdemes lenne elgondolkodni.
Keisz Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának tanára elkeseredetten írta: „A tanár csak végrehajtó marad az új NAT-ban, ha azt betartja.” Felmerül a kérdés: miért, eddig mi volt? Eddig nem kellett végrehajtania az éppen érvényben lévő NAT-ot? Dehogynem. Különös, hogy a tervezet számos lényegi elemét viszonylag kevés támadás éri.
A szeptember 1-jén életbe lépő, az ötödik és a kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben életbe lépő módosított NAT jelentős változást ígér a természettudományok tanítása terén is. Ígéretes, noha nyilvánvalóan vitatható változásnak ígérkezik, hogy 2022-től az iskolák a 7–8. évfolyamban, valamint a középiskolák utolsó két évfolyamában összevontan taníthassák a fizikai, a kémiai, a biológiai, akár a földrajzi ismereteket egy komplex, természetismereti tárgy formájában.
Ami viszont a történelmet illeti: mindent elárul az a néhány pont, amit a liberális baloldal össztűz alá vett. Nem mulasztják el megemlíteni, hogy szerintük a NAT-nak különböző társadalmi alternatívákat, értékrendeket kellene bemutatni, a diákoknak pedig azt kellene megtanítani, hogyan alakítsák ki saját identitásukat. „A szöveg alapvetésében említést sem tesznek az európai, illetve egyetemes kulturális hagyományokról.”
Különös, mennyire zavaróan hat egyesekre, ha a magyar diákokat egészséges, magyar szellemben nevelik majd. Pedig az új NAT nem hangsúlyozza túl a nemzeti identitás kérdését, sőt! Az európai civilizációs identitás kialakítása mellett azonban kétségkívül a korábbinál erőteljesebben jelenik meg a magyar nemzeti identitás szerepe is. Ez lenne olyan nagy baj?