A liberálisok istenei hazudni tanítanak

Egy liberális akkor sem ismerné föl Istent, ha az égő csipkebokor formájában jelenne meg neki.

Forrás: Origo - Facebook

Zavar, hirtelen tudatmódosulás vagy csak dialektika, mint szokásosan?

Megpróbálom a haladóknak is lefordítani a miniszterelnök szövegét, ami teljes mértékben megfelel a – nem eretnek – keresztény tanításnak: jó, ha az ember sikeres, ha gazdagodik, de ne felejtse el, hogy nem ez élete célja. (És lehetőség szerint ne a pénz legyen az istene.) Azt pedig egy szóval se mondta a miniszterelnök, hogy ne legyen autónk, munkánk, lakásunk. Ennek az ellenkezőjét mondta, de hát ki tudja követni a dialektikát.

Mondjuk úgy, hogy Isten szemében a törvényesen gazdagodó vállalkozóval semmi gond nincs, ellentétben például a kolumbiai drogbáróval. (Hogy a haladó istenségek valamelyikének szemében ez a szabály hogy fordul meg, abba most nem kívánok belemenni.)

Mindezt a Soros-blog szerzője az alábbi, meglehetősen furcsa értelmezéssel fejeli meg. Így a miniszterelnök szövege: „Bizonyos dolgokról nem feledkezhettek el. Például egymásról, azokról az emberekről, akikkel most össze vagytok zárva otthon. Csak akkor lesz szép életetek, ha azokkal az emberekkel is szépen tudtok együtt élni.” És ehhez képest így gyakorolja a bölcs szerző a hermeneutikát: „Vagyis annál, ha van tuti munkánk és biztos megélhetésünk, magasabb szempontból nézve igazából jobb, ha nincs, viszont erőszakkal rávesszük magunkat, hogy ne cseszegessük a velünk egy háztartásban élőket.”

Iszonyú lehet haladónak lenni. Úgy látszik, saját magukkal sem tudnak együtt élni – így még karanténon kívül sem lehet kellemes létezni. Elképzelhető, hogy a számukra elviselhetetlen létezéssel való megbirkózás céljából önmagukat is becsapják, vagyis a fenti, hamis értelmezést maga a szerző is elhiszi.

Ez talán magyarázatot adhat arra, hogy miért az irigység durcás isteneit választják az örömhírt hozó Istennel szemben.

A szerző eszmetörténész