Trianon után Nyitra lett a „szlovák Ópusztaszer”: a felvidéki város homályba vesző régmúltjából kerekített szláv mesék jó alapot szolgáltattak arra, hogy a történelmi előzményekre vágyakozó utódállam itt hozza létre az úgynevezett Nagymorva Birodalom kultuszhelyét. Nem véletlen, hogy a város Szent László titulusú piarista templomában szentelték fel 1921-ben ünnepélyes keretek között az első három szlovák katolikus püspököt, miáltal az egyházszervezetben is érvényt szereztek Trianonnak a Felvidéken. (Ez az aktus egyúttal kitűnő alkalmat adott arra, hogy az ősi magyar templom régi feliratait, belső díszítését eltávolítsák, és szlovák jellegűvé tegyék.)
A 2006-ban, Malina Hedvig brutális megverése után hírhedtté vált város már régebben is a magyar–szlovák kultúrharc egyik gyújtópontjának, ha tetszik, frontvárosának számított. Nem véletlen, hogy a századforduló tájékán még nagyjából fele-fele arányban magyar és szlovák lakosságú Nyitra fölötti Zobor-hegyen kapott helyet a hét millenniumi emlékmű egyike, amit 1921-ben a cseh légiósok barbár szokásukhoz híven felrobbantottak. A régi városháza előtti téren közadakozásból felállított első világháborús emlékművet, a Vasturult pedig példás gyorsasággal távolította el a megszálló csehszlovák impérium.
A Patrióták csapata július 4-én, a pozsonyi csata 1113. évfordulóján járt a Felvidéken, a száz évvel ezelőtti diktátum következtében elveszett hazarész értékei nyomában. Egy Nyitrán szerzett kiállításélmény ülepedése közben fogalmazódott meg néhány gondolat, amiket érdemes lett volna a Nyitrai Egyházmegyei Múzeum vendégkönyvébe is bejegyezni.
A pozsonyi csata évfordulója idén sajátos módon egybeesett a nyitrai Pribina-napokkal. A városban fel-alá vonulgató „hagyományőrzők” öltözete a dicsőséges nagymorva időket kívánta reprezentálni, ám körmenetük valójában hat-hét évszázad katyvaszává sikeredett, amelybe a sztyeppei lovas-nomád jurták mellett a török janicsárok öltözéke is belefért. Lelkük rajta! Nyitrán azonban ebben nincs semmi különös, hiszen ebben a városban (ahol a magyarság arányát sikerült 2 százalékra leküzdeni) minden nap az ősszlovákoknak tekintett morvák dicsőítéséről szól. A belváros sétálóutcáján például a minden alap nélkül első szlovák uralkodónak tartott Pribina fejedelem kardjának csaknem embernagyságú változata áll ki az utca kockakövei közül, aminek azonban sem Pribinához, sem Nyitrához, sem a morvákhoz nincs köze: talán egy frank törzsfőnöké lehetett, a 130 kilométerre lévő Turóci-medencében találták, és blatnicai lelet néven a budapesti Nemzeti Múzeumban őrzik.
