Nem annyira meglepő ennek tükrében, hogy még a várban működő egyházmegyei kiállítás tematikája is a nagymorva időkre összpontosít. Mindjárt a bejáratnál egy számunkra szokatlan térkép fogadja a látogatót: a Szlovákia (jog)elődjeként bemutatott morva fejedelemség kiterjedése Berlintől a Dráváig, sőt Erdély közepéig tart, ennek megfelelően nemcsak az 1919-ben rendszeresített Bratislava tűnik fel, hanem a legutóbbi időkben konstruált szlovák nevekkel jeleznek olyan településeket is, mint Pécs vagy – úgy látszik, ezeréves templomáért megirigyelt – Feldebrő.
Ismerve a helyi viszonyokat, a IX. századi morva fejedelemséggel kapcsolatos történészi érvek-ellenérvek ütköztetésére nyilván nem számíthattunk, mégis nagy meglepetésünkre a kiállítás a 907-es pozsonyi csatáról („battle of Bratislava”) sem feledkezik meg. „A legnagyobb csata” – idézik a latin forrást a szlovák mellett angol és német nyelven is. Az ugyanakkor, hogy kik mérték itt össze erejük legjavát, nem derül ki még a szövegkörnyezetből sem: az idézett forrásból az erre vonatkozó adatokat, mint lényegtelen részleteket, kipontozták.
Ennek tisztázására egy idegenvezető segítségét kértük, akit azonban láthatóan zavarba ejtett a fogós kérdés. A már szemléltetett térkép elé citált minket, ahol készségesen elmagyarázta, hogy az akkori „Bratislava” éppen Nagy-Morávia és a frankok birodalmának határán állt, így értelemszerűen ők vívták a világtörténelmi jelentőségű csatát, amit ki más nyert volna meg, mint a Szlovák Köztársaság jogelődjének tekintett morva államalakulat… Hiszen Pozsonyt ma is ők, a szlovákok birtokolják.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!