Fontos elem az is, hogy 2010 óta a vidéki városok teljesítménye és tőkevonzó képessége jelentős mértékben javult. A Budapest- és Nyugat-Magyarország-központúságot felváltotta egy egészségesebb szerkezet. Eger, Debrecen, Kecskemét vagy éppen Nyíregyháza feljövőben van, csakúgy, mint a Jászság. Akárhogyan is, 2019-ben is kiemelkedő beruházási aktivitás jellemezte a hazai vállalatokat: a nemzetgazdasági beruházások nagyságrendje tizennégy százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Mindezért természetesen küzdeni kellett: a tőke nem jótékonysági alapítvány, nem a két szép szemünkért telepszik ide. A kormány átalakította az ösztönzési rendszerét – elsősorban a technológiai színvonal, a hozzáadott érték és a kutatási-fejlesztési tartalom alapján –, ezért Magyarország az erősödő globális versenyben is vonzó befektetési célpont maradhat.
De ne beszéljünk rébuszokban: az autóipari beruházások, azon belül is elektromobilitáshoz kapcsolódó gyártási kapacitások bővítése történt az elmúlt években, talán nem véletlenül: ebben a szegmensben vagyunk a legjobbak. Ejtsünk azonban néhány szót arról is, hogy kik is a mi nagy befektetőink! Elsősorban a német vállalatok: nélkülük nem születhetett volna folyamatos kiviteli és beruházási csúcs az utóbbi években. Bár Magyarország a legtöbb nagypolitikai kritikát pont Németországból gyűjtötte be, ez a gazdasághoz kapcsolódó számokon nem látszik, sőt! Hazánkban hatezer német cég csaknem háromszázezer munkavállalót foglalkoztat, és tavaly rekordértéken zárt a két ország kereskedelmi forgalma.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!