Felszámoljuk az illegális hulladékot

Tiszta országban építünk élhető jövőt az elkövetkező idők generációinak.

20200828 MN Budapest Rákos, illegális hulladék lerakó,takarítás Magyar Nemzet fotó:Mirkó István

Van egy álmom… Képzeletben egy hosszú utazásra indulok, bejárom az ország rejtett zu­gait, gyalog és biciklivel, vonaton, autóval vagy épp folyóvizeken evezve. Tiszta vidékeken járok, amelynek lakói a szülőföld adakozó gondoskodását a természet szépségének őrzésével viszonozzák. Az álmom az, hogy egy tiszta országban építünk élhető jövőt az elkövetkező idők generációinak.

A való élet azonban sok esetben szigorú határt szab álmaink megvalósulásának, ugyanakkor kitűzött céljaink tisztábban láttatják velünk mindazt, amin változtatni szeretnénk, és a további fejlődés irányára is rámutatnak.

Bár hazánk sok más országnál kisebb mértékben járul hozzá a világméretű környezetkárosító folyamatokhoz, a valóság kijózanító. Felmérések szerint ugyanis évente átlagosan csaknem 18 millió tonna hulladékot termelünk. Emellett a tetemes mennyiségű hulladéktól sokan szabálytalanul szabadulnak meg és a környezetet szennyezik vele. A helyzeten csak széles körű, egész társadalmunkat érintő összefogással változtathatunk.

A hulladékgazdálkodás megreformálása ugyanakkor csak egy a fenntartható fejlődési pályára való átállás során felmerülő kihívások közül. A nemzetközi és a nemzeti fenntarthatósági prioritások érvényre juttatására széles körű szakmapolitikai összefogás eredményeként hosszú távú kormányzati straté­giák születtek, melyeknek végrehajtását számos akcióterv segíti.

Az illegális hulladéklerakók felszámolása a kormány Klíma- és természetvédelmi akciótervében kiemelt hangsúlyt kapott, ennek érvényesítésére és ezen alapulva jött létre a Tisztítsuk meg az országot! projekt. A kitűzött cél az, hogy felszámoljuk az évtizedek alatt jogellenesen elhelyezett hulladékot az erdőkben, a nemzeti parkok területén, a folyók, a vasúti és közúti létesítmények mentén, valamint az önkormányzati közterületen. A projekt 2020 és 2022 között négy ütemben, korábban nem látott állami és önkormányzati együttműködéssel valósul meg. A program idei évre tervezett első ütemére a kormány tizenhárommilliárd forintot különített el.

Fontos, hogy minél több szervezet részt vegyen benne és a lakosságot minél szélesebb körben bevonjuk. Végrehajtásába igyekszünk a járványhelyzet következtében munkahelyüket elveszített álláskeresőket és a közfoglalkoztatási jogviszonyban dolgozókat is bevonni. A program első részében a közreműködő szervezetek segítségével úgynevezett pilot programokat indítottunk: ezeknek a próba helyszíneknek nagyon fontos szerepe van, hiszen itt tudjuk megvizsgálni, hogy mi fán terem pél­dául az utak mellé hordott hulladék: milyen az összetétele, mennyisége, kiterjedése. Milyen járművekre vagy éppen hány segítő kézre van szükség ahhoz, hogy egy-egy ilyen lerakatot fel tudjunk számolni.

A pilot időszak után októbertől az ott szerzett tapasztalatok alapján megkezdjük a projektünk országos végrehajtását: ebben az évben a leginkább érintett területek megtisztítását tervezzük és az idei tapasztalatok alapján tudjuk meghatározni a további lépéseket.

A megvalósításban részt vesz a MÁV Zrt., a Magyar Közút Zrt., az Országos Vízügyi Főigazgatóság, de segítenek az állami erdészeti társaságok, a nemzeti parki igazgatóságok és az önkormányzatok is. Utóbbiak a Belügyminisztérium által kiírt pályázaton tudnak majd indulni, a civil és egyéb szervezetek pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz fordulhatnak a hamarosan megjelenő pályázati felhívásunk alapján.

Meglehetősen nehéz felmérni, hogy mely területen és mekkora mértékben okoz problémát az illegális hulladék, hiszen rengeteg olyan lerakó van, amelyről csak a helyiek tudnak, vagy még nem is fedezték fel őket. Többek között ezért jött létre a HulladékRadar mobiltelefon-alkalmazás, amelyen bárki könnyen bejelentheti a helyszínt, ahol hulladékot látott. Az applikációval a bejelentő le tudja fotózni a lerakót, és meg tudja határozni azt is, hogy milyen összetételű, mennyiségű, kiterjedésű a szemét. A rendszer GPS-koordináták alapján azonosítja a helyszínt, és az adatfeldolgozást követően az illetékes hatóság megkezdi a terület megtisztítását. Csak az elmúlt két hónapban háromezer bejelentés érkezett illegális hulladéklerakásról, a bejelentők hatezer fotót küldtek a folyamatos fejlesztés alatt álló applikáción keresztül.

A kitűzött cél eléréséhez nem csak az érintett területek megtisztítása szükséges. A hulladékgazdálkodás új alapokra helyezéséhez elengedhetetlen a megelőzést, a felderítést, a végrehajtást, valamint a szankcionálást biztosító hatósági háttér kialakításához szükséges intézkedések újragondolása. Ennek érdekében kidolgoztuk azt az egymásra épülő intézkedésrendszert, amely az illegális hulladéklerakás felszámolása mellett a legális és biztonságos hulladéklerakók létrehozásáról, a gyűjtőpontok számának növeléséről is gondoskodik. Az erdők, folyók szélén, utak, vasutak mentén, a közterületeken felhalmozott szemét súlyosan károsítja a környezetet, emellett komoly egészségügyi kockázatokat is hordoz, és közvetetten a gazdaságra is negatív hatással van. Szeretnénk, ha minden településen lenne egy olyan átvevőhely, ahol az állampolgárok jogszerűen elhelyezhetik a hulladékot.

A rendszer másik fontos része az illegális hulladéklerakás miatt kiszabható büntetőjogi szankciók szigorítása és a helyszíni közigazgatási bírságrendszer bevezetése. Mindemellett hosszú távú, stratégiai célunk a körforgásos gazdálkodásra való átállás, azaz hogy minél több hulladékot hasznosítson az ország. A körforgásos gazdaság jelentősége abban rejlik, hogy abban a termékek többször életre kelhetnek: akár ugyanabban a funkció­ban, vagy éppen egy teljesen új tárgyban. Minden eszközzel támogatnunk kell, hogy a termékek, miután a rendeltetésüket betöltötték, ismét visszakerüljenek abba a körforgásba, amelyben új célt, új rendeltetést találhatnak maguknak.

Meggyőződésem, hogy valamennyiünkben él az igény arra, hogy tiszta környezetben élhessünk. Ezt a feltevésemet egy újabb kutatás is megerősíti. A Pannon Egyetem idén szep­temberben elkészült felmérésében a megkérdezettek több mint kilencven százaléka szerint a környezet védelmével igenis foglalkoznunk kell, a nyilatkozók az egyik legkárosabb környezetvédelmi problémaként ismét az illegális hulladéklerakást jelölték meg. Bízom benne, hogy ha együtt, kellő tudatossággal cselekszünk, közösen jelentős javulást és szemmel látható eredményeket tudunk elérni.

A szerző az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára