Merkel bebetonozhatja a hatalmát

A sorsdöntő amerikai választások után a következő nagy horderejű választás jövő ősszel Németországban lesz. Ha lesz.

Brüsszel, 2020. október 15. Angela Merkel német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának elsõ napi ülésére érkezik 2020. október 15-én, a koronavírus-járvány idején. MTI/EPA pool/Olivier Hoslet Fotó: MTI/EPA POOL/OlivieR Hoslet

Az alkotmányjogászok körében erősen vitatott elemzés azt a célt szolgálja, hogy milyen előfeltételekkel lehetne a koronavírus-járvány mögé bújva elhalasztani a 2021. évi parlamenti választást. Ily módon Merkel politikai arcvesztés nélkül úszná meg, mert ugye már hónapokkal ezelőtt kijelentette, hogy nem indul el a következő választáson a kancellári székért, de annak elhalasztásával még akár négy évig hatalmon maradhat. A tanulmány alapján a járvány miatt hozott korlátozásokra hivatkozva kitolhatja hivatali idejét – annak ellenére, hogy az alkotmány szerint ez normális esetben csak háborúban lenne lehetséges. Az anyag végkövetkeztetése az, hogy a jelenlegi szövetségi parlament törvényhozó erejével együtt hivatalban maradhatna.

A német alaptörvény 39. cikkelye határozza meg egy választási periódus hosszát.

„A szövetségi parlamentet az alábbi rendelkezések betartásával négy évre választják meg. A választási periódus egy új szövetségi parlament összejövetelével végződik. Az új választást leghamarabb egy választási periódust követő negyvenhat, legkésőbb negyvennyolc hónappal később kell megtartani. A szövetségi parlament feloszlatása esetén a választást hatvan napon belül kell megtartani.”

Az alaptörvény 115. a) cikkelye szabályozza a kivételt háború esetére. Ennek értelmében a parlament mandátuma a védelmi intézkedések befejezését követő hat hónappal járna le. Tehát ha a koronavírust fegyveres támadásnak nyilvánítanák, a hosszabbítás ez esetben szinte a végtelenségig szólhatna.

A tanulmány a választási határidő engedélyezett elhalasztásával kapcsolatban a következő érvelést tartalmazza: „A választás időpontjának áthelyezésére a választáson való részvétel biztosítása szolgáltatja a dologi-jogi okot. A választáson való várható részvétel az általános tapasztalatok alapján és a fennálló különleges körülményeken alapulhat. Ennek értelmében egy fennálló epidémiás helyzetet is mérlegelni kell. A jelenlegi koronapandémia azt eredményezi, hogy a fertőzésvédelem miatt nagy létszámú gyülekezetek és rendezvények megtartása, különösen zárt helyiségekben, nem tanácsos.”

Tehát a jogászok a járványhelyzetre való tekintettel sem a pártok képviselőjelöltjeinek kiválasztására szolgáló pártgyűléseket, sem a választáson a választóhelyiségekben szokásos sorban állást sem javasolják. A választás elhalasztása a CDU-nak, de főleg a vele együtt 2005 óta kormányzó szociáldemokratáknak is jól jönne. A 20 százalék körülire erősödött zöldpárt jócskán megelőzte a szocialistákat, és azok mindenképpen a következő választás nagy vesztesei lennének, elveszítenék kormányzati részvételüket. A CDU–CSU-pártszövetség már régóta arra készül, hogy amennyiben a matematika megengedi, a zöldekkel folytatná a kormányzást. De a zöldek meg hidegrázást kapnának egy esetleges Merz-pártelnökség, illetve kancellárság elképzelésétől. A CSU bajor miniszterelnöke, Markus Söder, aki szintén a kancellárjelölti szereposztásra vár, meg egyenesen ájuláshoz vezetne a zöldek körében, hiába próbált Söder néhány környezetvédelmi intézkedéssel a kedvükben járni.

A hatályos szabályok értelmében a következő német szövetségi parlamenti választást legkésőbb 2021. október 24-ig kell megtartani. De ha a pártok nem tudnak megegyezni a jelöltek kiválasztásához szükséges megoldásokban, akkor a fenti elképzelések és jogi okoskodások lehetőséget adnak a jelenlegi kormány mandátumának jelentős meghosszabbítására.

A szerző újságíró, München