Régen minden jobb volt. Ez így, ebben a formában persze nem igaz, az viszont tagadhatatlan, hogy egyértelműbb és valóságosabb. Aztán a világ olyan lett, mintha, közben pedig nem, vagy csak foltokban és nyomokban.
Elkezdtünk műfüvön focizni, műmellű, műszájú, műszempillás, műkörmös nőket szeretni, karácsonykor műfenyőt állítani és szinte észrevétlenül belecsúsztunk a totális pszeudóba. Már semmi sem az, aminek látszik, és még a látszat is csal, valakik elcsalták a meccset. És még ez sem ilyen egyszerű. Mert miközben a magát teremtett lényként vizionáló és meghatározó, kiveszőben lévő emberfajta zsigerből tiltakozik a művilág ellen, kénytelen elgondolkodni néhány szegmensén.
Például a műfenyő ugyan nem illatozik, jellegtelen és szembemegy az egyébként nem is olyan régi hagyománnyal, környezettudatos szemszögből nézve kimondottan menő. Fát ugyanis ültetni kellene, nem kivagdosni. Jó, jó, ezeket a szerencsétleneket direkt szezonra „termesztik”, de akkor is.
Aztán van már műhúsunk is. Nagyapám a hírre bemutatott egy dupla leszúrt rittbergert a sírjában, ugyanakkor baromi sokan lettünk. A túlnépesedés jelenleg a Föld egyik legnagyobb problémája és amennyiben nem óhajtunk hamarosan mindannyian szép, nagy, kövér, fehérjében gazdag szöcskéket fogyasztani az ünnepi asztalnál a műfenyő mellett, ismét csak el kell gondolkodni a jövőn. A műhús tehát egyszerre lehet az extraprofitra gerjedő élelmiszeripar újabb horrorterméke és a szemétkajagyártás eddigi csúcsa, valamint a túlélési ösztön tudattalan vagy éppenséggel tudatos megnyilvánulása. És akkor tegyük hozzá még azt is, hogy az olajlobbi viharos gyorsasággal ráfogta a mit sem sejtő tehenekre a levegő szennyezésének javát. A közlést igen nagy örömmel fogadta az egészségipar, valamint az úgynevezett csúcsgasztronómia is, hogy a vegákról már ne is beszéljünk, a közös ellenség tehát pillanatokon belül a hús és annak fogyasztása lett. A fókuszban természetesen a bolygó megmentése áll, de a szépségkirálynős gesztus mögött azért keményen ott dolgozik az átrendeződés szelét megérző multinacionális nagyipar. Ugyanakkor és viszont. Ennek is van egy rokonszenves oldala, jelesül, hogy legalább csökkentené a borzalmas körülmények között tartott érző lények lemészárlásának tempóját. Azért gondolom most, hogy csupán csökkentené, mert a húsevés alighanem evolúciós kérdés is, ezért aligha valószínű, hogy pillanatok alatt, mintegy varázsütésre lemondanánk az állatok húsának szétmarcangolásáról. Hacsak nem üt be valami váratlan krach a felgyorsult idő közepébe, mert ugye mindeközben a bizonytalanság korát éljük és azt sem gondolta volna senki egy évvel ezelőtt, hogy a Český Krumlovot elárasztó kínai turistákon kívül bárki is maszkban szaladgál majd az utcákon, és abban is csak este nyolcig, és a kutyakölcsönzés jobban megy, mint az Airbnb.
