időjárás 1°C Ambrus 2022. december 7.
logo

A szankciók miatt ki kell vezetni a benzinárstopot

Női axiómák a tények tükrében

Fűrész Tünde
2020.12.18. 09:00
Női axiómák a tények tükrében

Novák Katalin családokért felelős miniszternek az Axióma.hu-n a napokban megjelent videója nagy port vert fel az internetezők világában. A kisfilmben a háromgyermekes miniszter asszony a nők döntési szabadságáról és arról beszél, hogy mitől lehet sikeres és erős egy nő. A baloldali média persze szemrebbenés nélkül kiforgatta a szavait, már-már vicces, ahogy megmondóembereik kéjesen hergelik egymást, olyasmit is belelátva és belehallva a mondandóba, ami nyilvánvalóan nincs benne. De nézzük a tényeket, hiszen azok magukért beszélnek.

A háborgók legtöbb kifogása azzal a gondolattal szemben volt, hogy a nőknek nem kell mindig versengeni a férfiakkal, és bizony nem kell életünk minden pillanatában összemérnünk magunkat egymással, ugyanolyan pozíciót és bért követelve. És a lényeg szerintem itt az életünk minden pillanatán van. Mert vannak olyan élethelyzetek, amikor nem kell és nem is szabad különbséget tenni a nők és a férfiak között, például az oktatásban eltöltött évek alatt. Viszont vannak olyan életszakaszok is, amikor egyszerűen nem lehetséges, hogy egyforma helyzetben legyen egy férfi és egy nő, ilyen elsősorban a szülés körüli időszak. A gyermekszülés pedig hazánkban a női nem 89 százalékát érinti, hiszen ennyi anya, illetve potenciális anya van a nők között.

Ma Magyarországon több nő szerez diplomát, mint férfi, és ez az elmúlt tíz évben sem változott. Ezzel párhuzamosan 2010 óta 13 százalékkal nőtt a nők foglalkoztatási rátája, ami Európában Málta után a legnagyobb növekedés volt. Ezzel mostanra nemcsak elértük, hanem meg is haladtuk az uniós átlagot, rá­adásul úgy, hogy a foglalkoztatott nők többsége sok nyugat-európai tagállammal ellentétben nem részmunkaidős, hanem teljes munkaidőben dolgozó nő. A bérszakadék is jelentősen csökkent a két nem között, az Eurostat számításai szerint Magyarországon 11,2 százalék (miközben az EU-átlag 14,8 százalék), az OECD módszere alapján 5,1 százalék (míg az OECD-átlag 12,9 százalék). Látható, hogy a különbség sokkal kisebb, mint az unió más országaiban, feleakkora, mint például Németországban. Az pedig különösen figyelemre méltó, hogy 2010 óta harmadával csökkent. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve ma jobban érvényesül hazánkban, mint valaha.

A nők és a férfiak a munkaerőpiacon ugyanolyan esélyekkel indulnak, sőt ha a képzettségüket nézzük, akkor a nők még előbbről is. Egy bizonyos pillanatig ugyanolyanok a ­kilátásaik, s alapvetően adott az egyenlőség lehetősége a nők és a férfiak között. Amikor pedig egy nő gyermeknek ad életet – ami valóban vízválasztó, és miniszer asszony erre utalt, amikor életünk különféle pillanatairól beszélt –, akkor kell a kompenzáció, a pozitív megkülönböztetés. Ez az, amit soha korábban nem kaphattak meg ilyen mértékben a magyar nők, mint napjainkban. Hiszen a gyermekszülés miatti munkaerőpiaci hátrányokat csökkenti, a család és a munka összeegyeztetését segíti a gyed extra, azaz a gyermekgondozási ellátásokhoz és a munkabérhez való egyidejű hozzáférés, a bölcsődék és óvodák kiterjedt rendszere, a kifejezetten édesanyákat támogató munkahelyi adó- vagy járulékkedvezmények, a négygyermekes anyák adókedvezményétől a kisgyermekes nőket foglalkoztató munkáltatóknak biztosított járulékkedvezményekig.

Nem véletlen, hogy 2010 óta ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően másfélszeresére nőtt a három év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája. Emellett a nagycsaládos, azaz a három vagy több gyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatási rátája is 37-ről 52 százalékra növekedett. Mert tévedés ne essék, a női foglalkoztatás emelkedése elsősorban az édesanyáknak köszönhető.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2021-től jön a csed 100, azaz ha egy nő szül, akkor a csecsemőgondozási díj (csed) a fizetése száz százaléka lesz. Ezzel egy kismama több pénzt fog kézhez kapni, mint korábban, amikor még dolgozott, aminek az az oka, hogy a csedből csak a személyi jövedelemadót vonják le. Kíváncsi lennék, hogy ezt hogyan fogják értelmezni az egyenlőség „harcosai”. Vajon ezt is káros megkülönböztetésnek tartják-e?

Magyarországon, ha tetszik, ha nem, az emberek nagy része szerint ugyanannyira elfogadható az is, ha egy nő a családjának él, mint az, hogy karriert épít és pénzt keres. A legtöbb attitűdkutatás azt mutatja, hogy a magyarok szerint a munka és a család, a gyermekvállalás és a munkavállalás vagy akár a nők és a férfiak mesterséges szembeállítása hiábavaló. Számunkra a munka becsülete ugyanolyan fontos, mint a család értéke. Mi, magyarok tudjuk, hogy igenis vannak megkérdőjelezhetetlen axiómák, nőkre és férfiakra vonatkozóan egyaránt.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.