A nők és a férfiak a munkaerőpiacon ugyanolyan esélyekkel indulnak, sőt ha a képzettségüket nézzük, akkor a nők még előbbről is. Egy bizonyos pillanatig ugyanolyanok a kilátásaik, s alapvetően adott az egyenlőség lehetősége a nők és a férfiak között. Amikor pedig egy nő gyermeknek ad életet – ami valóban vízválasztó, és miniszer asszony erre utalt, amikor életünk különféle pillanatairól beszélt –, akkor kell a kompenzáció, a pozitív megkülönböztetés. Ez az, amit soha korábban nem kaphattak meg ilyen mértékben a magyar nők, mint napjainkban. Hiszen a gyermekszülés miatti munkaerőpiaci hátrányokat csökkenti, a család és a munka összeegyeztetését segíti a gyed extra, azaz a gyermekgondozási ellátásokhoz és a munkabérhez való egyidejű hozzáférés, a bölcsődék és óvodák kiterjedt rendszere, a kifejezetten édesanyákat támogató munkahelyi adó- vagy járulékkedvezmények, a négygyermekes anyák adókedvezményétől a kisgyermekes nőket foglalkoztató munkáltatóknak biztosított járulékkedvezményekig.
Nem véletlen, hogy 2010 óta ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően másfélszeresére nőtt a három év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája. Emellett a nagycsaládos, azaz a három vagy több gyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatási rátája is 37-ről 52 százalékra növekedett. Mert tévedés ne essék, a női foglalkoztatás emelkedése elsősorban az édesanyáknak köszönhető.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2021-től jön a csed 100, azaz ha egy nő szül, akkor a csecsemőgondozási díj (csed) a fizetése száz százaléka lesz. Ezzel egy kismama több pénzt fog kézhez kapni, mint korábban, amikor még dolgozott, aminek az az oka, hogy a csedből csak a személyi jövedelemadót vonják le. Kíváncsi lennék, hogy ezt hogyan fogják értelmezni az egyenlőség „harcosai”. Vajon ezt is káros megkülönböztetésnek tartják-e?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!