Javában tart a nagyhét. A karácsony mellett a húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe. Karácsony egyértelműen az örömről, a születés csodájáról szól. A húsvét viszont az élet és a halál, majd a feltámadás misztériumával való szembesülés miatt megállásra, elmélkedésre késztet bennünket.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke az életrajza szerint katolikus keresztény. Vajon a nagyhéten elgondolkodik-e azon, hogy mekkora felelősség terheli országa jövőjét illetően? Ugyanis rendkívül nehéz, bonyolult pillanatban lett a Fehér Ház ura. Persze az amerikai elnökök élete ritkán egyszerű. Az első katolikus amerikai elnök, John F. Kennedy, a kubai rakétaválság idején egy új világháború fenyegetésével nézett szembe. Emlékszem, amikor 1981-ben Ronald Reagan lett elnök, akkor a maga hetven évével a legidősebb volt az addigi elnökök között. Mégis, amikor nyolc év múltával leköszönt, elmondhatta, hogy (az ő szavaival) „legyőzte a gonosz birodalmát”. Valóban, a Szovjetunió úgy érkezett el a ’80-as évekhez, hogy egy elöregedett, megcsontosodott elveket valló, a világ változásait fel nem ismerő pártelit irányította. Brezsnyev, Andropov, Csernyenko mind olyan pártfőtitkár volt, akik csak konzerválni tudták a rendszer lassú erózióját.
1989-ben még talán joggal írhatta le Francis Fukuyama a híressé vált tételmondatát, miszerint a történelemnek vége van. A Szovjetunió szétesett, Közép- és Kelet-Európa felszabadult, megkezdődött Európa újraegyesítése. Az Egyesült Államok gyakorlatilag vér nélkül megnyerte a hidegháborút, és az egypólusúvá vált világ megkérdőjelezhetetlen gazdasági, katonai és politikai vezetője lett.
Azóta azonban eltelt harminc hosszú év, és a világ hatalmasat változott. Talán többet, mint előtte évszázadok alatt. Tudományos, technikai forradalom zajlik, amelynek üteme elképesztő. Harminc éve még szekrény nagyságú számítógépek sem tudtak annyit, mint ma a zsebünkben lapuló okostelefon. Az internet megjelenése, elterjedése nemcsak a tömegkommunikációt értelmezte újra, de a társadalmak belső életét, reakcióit is alapjaiban befolyásolja napjainkban. A politika a közösségi médiával új eszközhöz jutott, amely egyben már a hagyományos politikai gondolkodás legfőbb riválisává lépett elő.
