időjárás 8°C Aurél 2022. október 5.
logo

Előremutató a megújult szakképzési rendszer

Pölöskei Gáborné
2021.06.01. 09:00
Előremutató a megújult szakképzési rendszer

Egy tévéinterjúban elhangzott félmondatban előremutatónak neveztem, hogy most már évek óta többen felvételiznek nyolcadik után a szakképzésbe, mint gimnáziumba. E kijelentésnek váratlan visszhangja támadt. A kritikusok egyrészről arra hívták fel a figyelmet, hogy a hatosztályosokat beleszámolva összességében még mindig többen felvételiznek gimnáziumba, mint a szakképzésbe. Ez kétségtelenül igaz, de senki nem is állította az ellenkezőjét. Másrészről viszont – rég túlhaladott előítéletek alapján – azt éreztették, hogy a szakképzés sikere tulajdonképpen közös kudarcunk, mintha a távlatos gimnázium helyett a „zsákutcás” technikumokat választó fiatalok és családjuk megtévesztett emberek lennének. Érdemes lenne tehát tisztázni, hogy vajon abban nincs igazunk, hogy vonzó a szakképzés, vagy az a baj, hogy valami különös, a valóságtól elrugaszkodott mércével mérve túlzottan az.

Az előremutató jelzőt nemcsak fenntartom, büszkén vállalom, azzal együtt, hogy valóban van még hová fejlődni. A szakképzés korszerűsítésében is mintaként szolgáló Ausztriában ötből négy diák dönt az általános iskola után a szakmatanulás mellett. Ettől még messze vagyunk, de a lassan véget érő tanévben első esztendejüket lezáró technikumok és szakképző iskolák megerősített rendszere ebbe az irányba mutat. Azon dolgozunk, hogy az élethelyzetükben és karrierterveikben meglévő különbségektől függetlenül minden fiatal előtt a lehető legszélesebbre tárjuk a lehetőségeket a szakképzésben. A bemeneti oldalon az orientációs évfolyam, a dobbantóprogram, a műhelyiskolák fékezhetik a lemorzsolódást, a tanulóévek alatt ágazati alapozó képzések eltolják a szakmaválasztást, így segítik a sikeres pályaválasztást. Az ötéves technikumi képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit.

Itt ugyanazt a közismereti tananyagtartalmat sajátíthatja el a tanuló, mint a gimnáziumban. A végzős diák egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A fiatalok a gimnáziumival megegyező óraszámban tanulnak idegen nyelvet is. A szakképzésből egyenes út vezet a felsőoktatásba, az itt végzettek szakirányú továbbtanulás esetén jelentős előnyt élveznek majd a felvételi eljárásban. Az okleveles technikusi képzés még közvetlenebb módon válik az egyetemek előszobájává. Az új forma lényege, hogy a tanulók a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott, emelt szintű szakmai program alapján végzik a technikumot. Tanulmányaikat így automatikusan folytathatják az együttműködésben részes felsőoktatási intézményben. A felsőfokú végzettséget ráadásul, az előre meghatározott kreditek elismerésével, rövidebb idő alatt is megszerezhetik. A program részeként nemcsak a közép- és felsőfokú oktatási tartalmak, hanem a duá­lis képzés összehangolására is lehetőség van. A tanulók felsőfokú duális képzése ekként annál a vállalatnál folytatódhat, amellyel korábban szakképzési munkaszerződésük volt.

Összegezve: az oklevelestechnikus-képzésben a tanuló a képzést úgy hagyja el, hogy érettségit, szakmai oklevelet és egyetemi kreditpontot kap. Azt gondolom, ez minden, csak nem zsákutcás képzés.

A szakképzés minőségi változását kitűnően jelzi, hogy az idén emelt szintű szakmai érettségire jelentkezők száma tavalyhoz képest negyedével, több mint ötezer főre nőtt. A középszintű szakmai érettségik legnépszerűbb tárgyai most már többedik éve toronymagasan az informatikai és a közgazdasági ismeretek. A szakképzés nemcsak a diákoknak jelent biztos elhelyezkedést és tisztességes béreket, hanem az egész nemzetgazdaság számára előteremti a további növekedés alapfeltételének számító szakmai utánpótlást.

A megújult szakképzési rendszer tehát nem véletlenül egyre vonzóbb a magyar fiatalok és családok számára. Miközben tavaly nyár óta átlagosan harminc százalékkal nőtt az oktatók bére, már a diákok is ösztöndíjat kapnak. A tanulóéveik alatt elsajátított alapismeretek és megszerzett munkatapasztalat komoly könnyebbséget jelent nemcsak nekik, hanem a majdani egyetemüknek és leendő munkaadóiknak is. A szakképzés a gazdasági igényekhez rugalmasan alkalmazkodva egyre több fiatal előtt nyithat utakat, akár a továbbtanulás, akár a mielőbbi munkakezdés a céljuk. Minden igyekezetem ellenére nehezemre esik ezekre a folyamatokra beszédesebb, pontosabb jelzőt találnom az előremutatónál.

A szerző a szakképzésért felelős helyettes államtitkár

A borítóképen: Pölöskei Gáborné (jelen írás szerzője) ismerteti a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum „Foglalj.be” terembérlést menedzselő és értékesítő rendszerét a IX. kerületi Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziumban tartott sajtótájékoztatón 2020. január 8-án

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.