Berlinbe látogatott június 25-én Karácsony Gergely főpolgármester, egyben a Párbeszéd–MSZP–LMP-tandem előválasztási miniszterelnök-jelöltje, hogy találkozzon Annalena Baerbockkal, a német Zöldek kancellárjelöltjével. Az eseményről Baerbock posztolt is egy bejegyzést a Facebook-oldalára, amiben arról ír, hogy „a progresszív erők szövetsége nagyon sok mindent el tud érni egy országban. Karácsony Gergely lett Budapest zöld polgármestere, és most igazi reményt ad arra, hogy Magyarországon bekövetkezhet a változás.”
Úgy látszik, Annalena Baerbock és stábja vagy nem merült bele túlságosan a karácsonyi életmű elemzésébe, vagy ha igen, akkor sikerült szemet hunyniuk a szavak és a tettek közti egyezőség végeláthatatlan hiánya fölött. Már ami a „zöld polgármesterséget” illeti. Persze indulhatott volna a történet akár meggyőzően is kommunikációs szempontból a klímavészhelyzet meghirdetésével, ha a világrengető kezdést nem hosszas, kínos csend követte volna.
Karácsony Gergely stábjának 2019. őszi hatalomra jutása után másfél évvel, 2021. március 31-én fogadta el a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti klímastratégia és fenntartható energia és klíma akciótervet, valamint az azt kiegészítő Radó Dezső-tervet. Hát nem lett elkapkodva, ahhoz képest, hogy klímavészhelyzet van Budapesten, és hogy az utolsó órában vagyunk ahhoz, hogy még tehessünk ellene valamit. De a jó munkához biztosan sok idő kellett.
Wágner Gábor a We Love Budapest hírportálon imigyen méltatta az új budapesti városvezetés ambiciózus klímaterveit: „A Budapesti klímastratégia nagyon komoly, 40 százalékos kibocsátáscsökkentést tűzött ki célul 1990-hez képest, ehhez viszont teljesíteni is kell: a budapesti lakások egyharmadában jelentős energetikai felújításra van szükség, a személyautóval közlekedők arányát a városban 30 százalékra kell csökkenteni (a mostani 61 százalékról), a napelemek által termelt áram mennyiségét a 130-szorosára kell növelni, a távhőellátásnak legalább 50 százalékban megújuló energia felhasználására kell átállnia.”