A nagy budapesti klímakamu

Az olyan számszerűsíthető paraméterek terén, mint például a megújuló energia részaránya, Budapest durván rontja az országos átlagot.

Toldi Ottó
2021. 07. 07. 9:00
KARÁCSONY Gergely
Budapest, 2019. október 17. Karácsony Gergely megválasztott fõpolgármester érkezik kerékpárral hivatalának átadás-átvételére 2019. október 17-én. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 40 százalékos kibocsátáscsökkentés tehát „nagyon komoly” felajánlás, amikor Karácsony Gergely tűzi ki célként, de „Európa után kullogó”, amikor az ellenzék szerint a „klímaüggyel csak a felszínen foglalkozó” kormány ugyanezt teszi az új Nemzeti energiastratégia és a Nemzeti energia- és klímaterv politikai vitája kapcsán. A kormány által kitűzött üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési cél is éppen 40 százalék 2030-ig az 1990-es évet viszonyítási alapként véve. Ráadásul a kormány 2020. január elején fogadta el a 40 százalékos célszámot, tehát a klímaharcban megalkuvást nem tűrő ellenzék bőven rálicitálhatott volna erre a 40 százalékra a több mint egy évvel ezután megjelenő Budapesti klímastratégiában. Itt is csak kopizni kellett volna az EU-t, mert ekkor már ismert volt, hogy a bizottság 55 százalékra fogja emelni a kibocsátáscsökkentési licitet. Sőt azt is lehetett tudni, hogy a nagy szövetséges német Zöldek elfogadott új programja a korábbi 60 helyett 70 százalékos kibocsátáscsökkentést irányoz elő 2030-ra Németországban az 1990-es bázisévhez képest, ami jóval ambiciózusabb, mint az EU 55 százalékos vállalása, és már 2045-re klímasemlegessé tennék Németországot.

Nos, hol van akkor a nagy karácsonyi klímaambíció, kérdezhetnénk ezek alapján. A válasszal hál’ istennek nem kell szöszölnünk, mert Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió­ban adott interjújában egyszerűen retorikai fogásnak nevezte a fővárosi klímavészhelyzet kihirdetését, amely mellé az államfő szerint egyetlen konkrét intézkedés sem társult. De ne legyünk igazságtalanok, mert Karácsony Gergely azért tett is valamit: Zugló kapott pár kiszáradt facsemetét annak idején, bár klímaerdők voltak beígérve.

A Budapesti klímastratégia szerint Budapest mint az ország fővárosa példamutató az ország többi települése számára az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, az alkalmazkodás és a sérülékeny területek védelme, valamint a szemléletformálás területén. A valóság ezzel szemben az, hogy az olyan számszerűsíthető paraméterek terén, mint például a megújuló energia részaránya, Budapest durván rontja az országos átlagot a maga négyszázalékos teljesítményével. Karácsony Gergely szakmai stábjának hiperpasszív kreativitását nézve nincs is nagy esély a javulásra. Eszközként megint nem tudtak semmi mást előhúzni a cilinderből, csak a kormány által már régen elindított Zöld távhő programot és a napelemalapú energiatermelés növelését (lásd új Nemzeti energiastratégia).

A Budapesti klímastratégia két eredeti gondolata közül az első Karácsonyék azon terve, hogy a jelenlegi 61 százalékról legalább 30 százalékra csökkentik a személyautóval közlekedők arányát. Ha a végrehajtás eszközeként az autós közlekedés totális ellehetetlenítését választották, akkor a legjobb úton járnak. Bár a duplaannyi idő alatt elpöfögött duplaannyi benzin vagy dízelolaj okozta dupla ÜHG-kibocsátás biztos, hogy nem klímavészhelyzet-kompatibilis megoldás. Szerintünk előremutatóbb és korszerűbb lenne az e-mobilitás és az elektrifikált tömegközlekedés támogatása, mint azt a kormány teszi többek között a Zöld busz programmal. A második nóvum vitathatatlanul a méhlegelőprojekt. Ha nem nyírjuk a füvet, akkor a több fotoszintetizáló biomassza több szén-dioxidot köt, plusz a fűnyírók kibocsátása is megelőzhető. Azt azonban nem értem, hogy a birkák hogy jönnek a képbe, hiszen kérődzők és a gyomrukban zajló fermentáció révén metánt, a szén-dioxidnál 28-szor erősebb üvegházgázt bocsátanának a budapesti légtérbe.

Karácsony Gergely 2020. január 24-én az Xforestnek adott interjújában még elképzelhetőnek tartotta Budapest 2030-as klímasemlegességét. Ha cinikus lennék, most az kívánnám, bárcsak neki kellene ezt az irreális vállalást teljesíteni. (De ennyire rosszat nem akarok a budapestieknek.) Csak remélni tudom, hogy felhívják a figyelmét a klímatörvényre és eljut hozzá a Nemzeti tiszta fejlődési stratégia munkaanyaga, hiszen azt már bizonyította, hogy másolni tud. De annak megítélését, hogy miként lesz ebből zöld polgármesterség és európai szintű politizálás, az önök fantáziájára bíznám.

A szerző a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője

(Borítókép: Karácsony Gergely érkezik kerékpárral Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.