A német kultúra – és akiknek nem kell

A hazánk és Európa jövőjéért felelősséget vállaló magyarok tudják, hol a helyünk korunk élet-halál küzdelmében.

Brüsszel, 2021. július 14. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sajtótájékoztatót tart az európai zöld megállapodás célkitûzéseinek megvalósításáról Brüsszelben 2021. július 14-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: MTI/EPA Forrás: Stephanie Lecocq

Mint nemrég lapunk is megírta, a Catholic Arena nevű hírportál szélsőségesnek nevezte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki „a pozíciójából eredő hatalmával visszaélve a német kulturális értékeket Lengyelországra és Magyarországra akarja erőltetni”. A cikk szerint a német politikus folyamatosan LMBTQ-ellenes zónaként utal a két országra, és többször próbálta már megfegyelmezni és elszigetelni őket a politikájuk iránt érzett undora miatt.

Német kulturális értékek. Kérdés, vajon mire utalt a katolikus portál szerzője, de még érdekesebb, hogy mire asszociál ezt hallva, olvasva a hatvankét éves, hétgyermekes német politikus, aki közgazdaságtant tanult Göttingenben és Londonban, majd orvosi diplomát szerzett a hannoveri főiskolán, és politikai pályáját a Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagjaként futotta be 2019-ig, amikor (pont két évvel ezelőtt) az EB elnökének választották? Egyáltalán létezik-e német kultúra, kérdezik, sőt elvitatják sokan. Utóbbiak között például a török származású, már Hamburgban született SPD-politikus, Aydan Özo­guz, a harmadik Merkel-kormány integrációs miniszter asszonya, aki néhány éve egy cikkében azt állította, hogy specifikus német kultúra a nyelven túl nem azonosítható, sőt „már történelmileg is inkább a regionális kultúrák, a bevándorlás és a sokszínűség határozták meg múltunkat”. Amikor az AfD egyik vezetője ezt a szamárságot bírálni merészelte, a német politikai elit – Angela Merkellel az élen – Özoguz oldalára állt.

Tehát egy bevándorlócsalád sarja, vezető németországi politikusként kioktatja az echte németeket, hogy nincs saját, a nyelven túl azonosítható kultúrájuk, s nemhogy ma, de már a múltban sem volt. Eszerint fogalma sincs arról, hogy egysze­rűen elképzelhetetlen a német, de az európai kultúra is a német minnesängerek és templomépítők, Gutenberg könyvnyomdája, Luther Bibliája, Bach és Händel, Mozart és Beethoven muzsikája, Goethe és Schiller költészete, a zseniális német filozófusok, fizikusok, matematikusok garmadája nélkül. Politikai egység hiányában – az egységes német nemzetállam mind­össze százötven éve jött létre! – éppen a közös kultúrában, a lelki-szellemi közösségben (s nem „csak” a nyelvben) nyert kifejeződést a német nemzeti érzület. Különösen a Nibelung-éneket és Goethe Faustját tekintették a német nemzeti gé­niusz hordozójának.

Örkény István a günskircheni koncentrációs táborban megölt K. Havas Géza újságíró emlékének szentelt egyperces novellájában a német őrt felbosszantja, hogy a magyar munkaszolgálatos gödörásás közben Hölderlintől és Heinéről beszél neki. „– Kik ezek? – kérdezte az őr. – Költők – mondta dr. K. H. G. – Schiller nevét sem ismeri? – De ismerem – mondta a német őr. – És Rilkét? – Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.”

A szivárványos buborékban lebegő, az európai értékekről, emberi jogokról, migrációról, rasszizmusról (például a szélsőbaloldali BLM fehér- és keresztényellenes rasszizmusáról), az agresszív és destruktív LMBTQ-hálózatról és az ultraliberális rohamosztagokról másként gondolkodókat lenéző, kioktató és fenyegető Von der Leyennek és brüsszeli társainak el kellene gondolkozniuk, melyik oldalon állnak. Az internacionalista szocialisták – köztük az újnémet „kultúrfilozófus” Aydan Özo­guz –, vagy pedig a nemzeti szuverenista konzervatívok, kereszténydemokraták és az igazi németek oldalán? Vagy-vagy, nincs harmadik út.

A hazánk és Európa jövőjéért felelősséget vállaló, józan eszű magyarok tudják, hol a helyünk korunk élet-halál küzdelmében, amelynek egyik fő frontja a globális kultúrharc. Je suis Faust, je suis K. H. G.!

Borítókép: Ursula von der Leyen sajtótájékoztatót tart az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításáról Brüsszelben (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)