időjárás 7°C Stefánia 2021. November 28.
logo
Az embercsempészetben részt vesznek humanitárius szervezetek is

Albánia, migráció és kábítószer

Speidl Bianka
2021.10.28. 08:00 2021.10.28. 15:56
Albánia, migráció és kábítószer

Albánia összekötő kapocs Görögország, Montenegró és Szerbia között a szárazföldön, valamint kapu Olaszország felé a tengeren, így az egyik legfontosabb migrációs tranzitországgá vált. A térség azonban nemcsak regionális, hanem egyben globális kábítószer- és embercsempész-csomópont is. Ezt jól példázza az a 2018-ban leleplezett, észak-macedóniai központú szervezett bűnözői csoport, amely egy nemzetközi hálózat része volt albán, bolgár, spanyol, dominikai, hondurasi és mexikói szálakkal. Személyenként 20-25 ezer dollárért juttattak el embereket Észak-Albániából és Észak-Macedóniából az Egyesült Államokba. A nyugat-balkáni illegális migráció elleni küzdelem tehát nagyban függ Tirana fellépésétől.

A határok lezárása és a világjárvány miatti lezárások nem csökkentették az Albánián keresztül az uniós országokba irányuló illegális migrációs áramlást. A rendelkezésre álló adatok szerint 2019-ben mintegy húszezerre volt tehető az Albániában tartózkodó nemzetközi migránsok száma, azonban azok száma, akiket nem észleltek a biztonsági szervek, ennek akár kétszerese is lehet. Többségük Irakból, Szíriából, Afganisztánból és Észak-Afrikából érkezett. A korrupció mértékét jelzi, hogy a görög–albán határ átlépése 3500–5000 euróba kerül.

Az ország 2020-ban még népszerűbb migrációs tranzitútvonallá vált, ahonnan északi irányba, a koszovói határ felé indultak a migránsok, vagy ha volt elég pénzük, akkor megpróbáltak felszállni egy Olaszország felé tartó hajóra a tengerparti Durresből vagy Vlorából; ez utóbbi a kábítószer-kereskedelem legfontosabb albániai centruma is egyben. Az albán belügyminisztérium 2021 nyarán elismerte, hogy görög és albán állampolgárokból álló szervezett embercsempész-hálózatok szervezik a tengeren Olaszországba vagy a szárazföldön az albán határra való eljutást. Ezek szorosan együttműködnek a szervezett bűnözéssel és az albán rendőrség egyes tagjai is részt vesznek az illegális migrációval kapcsolatos üzletekben.

Az albán Állami Hírszerző Szolgálat ­2019-es jelentésében az áll, hogy erősödött az illegális beáramlás, hozzátéve, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy az embercsempészetben részt vesznek humanitárius szervezetek is, amelyek megszervezik az illegális bevándorlók Törökországból Görögországba, Albániá­ba, majd Nyugat-Európába történő bejutását. A nyugat-balkáni szakaszon való átkelés átlagosan 800-1000 euróba kerül, de további összegeket kell fizetniük élelemért, szállásért és vesztegetésért. Noha az albán járőröket az Európai Unió határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek a tisztviselői erősítik, mivel Bulgária és Észak-Macedónia egyre inkább korlátozza az illegális migránsok határátlépését, sokan inkább Albánia felé indulnak Görögországból. Az újonnan fellendült csempészüzletet albán, észak-afrikai és kurd csoportok tartják kézben.

A migrációs mozgás erősödése és a Frontex figyelmeztetései nyomán az albán hatóságok átfogó szigorító intézkedéseket hoztak, melynek következtében 2021 első öt hónapjában több mint kétezer migránst fogtak el. A Frontex szerint a világjárvánnyal kapcsolatos lezárások miatt a szárazföldi útvonalak terhelése csökkent, ám a tengeren keresztül történő illegális migráció növekvő tendenciát mutat.

Albánia 2021 őszén ezer afgán menekültet fogadott be abból a négyezerből, akiknek ideiglenes befogadását az Egyesült Államokkal kötött megállapodás értelmében vállalta. Az Albániában tartózkodó afgánok jövőjével és számával kapcsolatban továbbra is nagy a bizonytalanság, ami további problémák forrásává válhat. Bár Albániában sokan remélik, hogy ezek a menekültek a nyugati világhoz fűződő kapcsolataiknak köszönhetően Észak-Amerikába vagy Európába távoznak, ám ha áttelepítésük elhúzódik, nincs garancia arra, hogy nem próbálnak majd illegálisan Szerbián vagy Horvátországon keresztül távozni. Az sem zárható ki, hogy az afgán menekültek koncentrált jelenléte nem gyakorol vonzó hatást a Törökországban tartózkodó több mint háromszázezer vagy az Iránban élő több mint egymillió afgán migránsra.

Albánia további kockázatokkal néz szembe az illegális migrációval kapcsolatban. Egyrészt a Szerbia és Koszovó közötti növekvő feszültségben Albánia is érintett lehet a Koszovónak nyújtott támogatása miatt. Amennyiben a biztonsági helyzet Koszovóban romlik, nagy a valószínűsége annak, hogy a migránsok északra csoportosuljanak, így további nyomást gyakoroljanak Szerbiára vagy Boszniára. Másrészt Albánia a pénzmosásban leginkább érintett országok között a 39. helyen áll a 2021-es bázeli pénzmosási index szerint. Albánia státusa egy év alatt is látványosan romlott, mivel 2020-ban még a 44. helyen állt, ami közel azonos Kubáéval.

A pénzmosás egyik legfontosabb terepe a kábítószer-kereskedelem. Európában a 2018 és 2020 között kokainkereskedelem miatt letartóztatott személyek közül 266 albán volt, megelőzve a brazil és a kolumbiai terjesztőket. Az Europol az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalával közösen készített új Cocaine Insights Report című jelentésében nyomon követte az albán maffiacsoportok jelenlétét Európában és Latin-Amerikában. Az Europol megállapította, hogy 2019-ben az albán bűnözői csoportok 94 százalékának a fő tevékenysége a kábítószer-kereskedelem volt, ami kiemelkedően magas arány euró­pai viszonylatban.

Albánia nem kokaintermelő és nem is jelentős piac, így a kábítószer-kereskedelemmel való kapcsolata a hatalmas albán diaszpóra egy részére támaszkodik, amely bekapcsolódott az ellátási láncba. Az ország egyre inkább kábítószerállam hírében áll, ami – porózus határai mellett – az uniós csatlakozásának egyik fő akadálya. A balkáni szervezett bűnözői csoportok egyre láthatóbbá váltak a kokainellátási lánc „upstream” szakaszában: képviselőik közvetlenül a termelést ellenőrző latin-amerikai kartellektől vásárolnak. Az így elért megtakarítások árcsökkenést jelentenek az európai forgalmazóknak, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kokain nagykereskedelmi ára alacsonyabb legyen a legfontosabb ­piacokon, ­például az Egyesült Királyságban és Hollandiában.

A tizennégy, albán nemzetiségű csoportból álló transznacionális Kompania Bello bűnszövetkezet által elfogadott üzleti modell a magasan integrált ellátási láncokra támaszkodik. Az Europol szerint a szindikátus több csomópontot működtetett a lánc mentén, a közvetlenül Dél-Amerikából érkező hatalmas szállítmányok megszervezésétől az egész Európát beterítő terjesztésig. Ellentétben a hagyományos modellel, ahol az importőrök, az utcai terjesztők és a nagykereskedők külön-külön dolgoztak. Az albánok a dél-olaszországi Calabria régió maffiája, a ’Ndrangheta nyomdokaiba lépve vélhetően abból a kapcsolatrendszerből húztak hasznot, amely az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor a calabriaiak albán bűnözőket alkalmaztak futárként.

A Kompania Bello bűnszervezet a feltételezések szerint az elmúlt évtizedben több száz millió euró értékű kokaint juttatott Európába. A terméket a legnépszerűbb módszerével szállították be: a Latin-Amerikából érkező gyümölcsöt szállító konténerekbe rejtve. Miután a konténereket Nyugat-Európa számos nagy kikötőjében kirakodták, a csempészárut elkülönítették és járművekben rejtették el, hogy aztán a terjesztők hálózatához szállítsák. A szindikátus húsz vezető személyiségét tavaly szep­temberben tartóztatták le egy ötéves nemzetközi nyomozást követően, amelyet az Európai Unió rendőrségi ügynöksége, az Europol az albán szervezett bűnözéssel kapcsolatos eddigi legátfogóbb akciónak nevezett. A letartóztatásokat tíz államban, köztük Olaszországban, Albániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Németországban és Dubajban összehangoltan működő biztonsági szervek hajtották végre.

Az albán nagykereskedők Olaszországban a nigériai maffiának adják át a szállítmányt terjesztésre. A szállítók többnyire olaszok, akik gyors motorral felszerelt gumicsónakokon szállítják a kábítószert, átkelnek az Adrián, és átadják a drogot a terjesztőknek. A nigériai maffia általában befogadóközpontokban toboroz, segítenek a migránsoknak megszökni, akik a forgalmas belvárosi csomópontokban kis adagokban árusítják a kábítószert.

A szerző vezető kutató, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány

Borítókép: Afgán menekültek a albániai tiranai nemzeti repülőtéren. Fotó: EPA/Malton Dibra