Albánia összekötő kapocs Görögország, Montenegró és Szerbia között a szárazföldön, valamint kapu Olaszország felé a tengeren, így az egyik legfontosabb migrációs tranzitországgá vált. A térség azonban nemcsak regionális, hanem egyben globális kábítószer- és embercsempész-csomópont is. Ezt jól példázza az a 2018-ban leleplezett, észak-macedóniai központú szervezett bűnözői csoport, amely egy nemzetközi hálózat része volt albán, bolgár, spanyol, dominikai, hondurasi és mexikói szálakkal. Személyenként 20-25 ezer dollárért juttattak el embereket Észak-Albániából és Észak-Macedóniából az Egyesült Államokba. A nyugat-balkáni illegális migráció elleni küzdelem tehát nagyban függ Tirana fellépésétől.
A határok lezárása és a világjárvány miatti lezárások nem csökkentették az Albánián keresztül az uniós országokba irányuló illegális migrációs áramlást. A rendelkezésre álló adatok szerint 2019-ben mintegy húszezerre volt tehető az Albániában tartózkodó nemzetközi migránsok száma, azonban azok száma, akiket nem észleltek a biztonsági szervek, ennek akár kétszerese is lehet. Többségük Irakból, Szíriából, Afganisztánból és Észak-Afrikából érkezett. A korrupció mértékét jelzi, hogy a görög–albán határ átlépése 3500–5000 euróba kerül.
Az ország 2020-ban még népszerűbb migrációs tranzitútvonallá vált, ahonnan északi irányba, a koszovói határ felé indultak a migránsok, vagy ha volt elég pénzük, akkor megpróbáltak felszállni egy Olaszország felé tartó hajóra a tengerparti Durresből vagy Vlorából; ez utóbbi a kábítószer-kereskedelem legfontosabb albániai centruma is egyben. Az albán belügyminisztérium 2021 nyarán elismerte, hogy görög és albán állampolgárokból álló szervezett embercsempész-hálózatok szervezik a tengeren Olaszországba vagy a szárazföldön az albán határra való eljutást. Ezek szorosan együttműködnek a szervezett bűnözéssel és az albán rendőrség egyes tagjai is részt vesznek az illegális migrációval kapcsolatos üzletekben.
Az albán Állami Hírszerző Szolgálat 2019-es jelentésében az áll, hogy erősödött az illegális beáramlás, hozzátéve, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy az embercsempészetben részt vesznek humanitárius szervezetek is, amelyek megszervezik az illegális bevándorlók Törökországból Görögországba, Albániába, majd Nyugat-Európába történő bejutását. A nyugat-balkáni szakaszon való átkelés átlagosan 800-1000 euróba kerül, de további összegeket kell fizetniük élelemért, szállásért és vesztegetésért. Noha az albán járőröket az Európai Unió határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek a tisztviselői erősítik, mivel Bulgária és Észak-Macedónia egyre inkább korlátozza az illegális migránsok határátlépését, sokan inkább Albánia felé indulnak Görögországból. Az újonnan fellendült csempészüzletet albán, észak-afrikai és kurd csoportok tartják kézben.