Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó – az uniós klímacsomag veszélyei

Az Európai Bizottság 2021 júliusában mutatta be a Fit for 55 nevű klímacsomagját, benne egy sor intézkedéssel, amelyekkel Brüsszel szerint elérhető, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenjen az Európai Unió károsanyag-kibocsátása. A csomag több olyan javaslatot is tartalmaz, amelyek szakmai és politikai kétségeket vetnek fel, ahogy ezt már számos tagállam, köztük Magyarország kormánya és mi, fideszes európai parlamenti képviselők már jó előre jeleztük.

Az egyik legfontosabb kérdés számunkra, hogy Brüsszel javaslatai miatt drágább lesz-e a rezsiköltsége és az üzemanyagszámlája az uniós, így a magyar állampolgároknak is.

A klímacsomag finanszírozására Brüsszel 2026-tól külön kvótakereskedelmi rendszert vezetne be a közúti közlekedés és az épületek energiaellátása számára, vagyis a tankolás és a rezsi után is kvótákat kellene majd vásárolni. Cserébe ennek a befizetéseiből létrejönne egy úgynevezett szociális klímaalap 72 milliárd euró összeggel, amelyet a tagállamok 2025 és 2032 között felhasználhatnak arra, hogy a rászoruló polgáraikat kompenzálhassák a növekvő költségek miatt.

Tisztában vagyunk azzal, hogy egyeseknek már most nehéz fizetni az energiaszámlákat vagy például az autózással kapcsolatos költségeket. Mindenekelőtt erre a nyitott kérdésre adunk választ, elsősorban a szociális klímaalap létrehozásával

– ígérte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A javasolt uniós alap pénzügyi juttatásokat folyósítana a tagállamoknak, amennyiben „a jóváhagyott nemzeti szociális klímatervben megjelölt mérföldköveket és célkitűzéseket teljesítette”, a nemzeti célok nem teljesítése esetén pedig az Európai Bizottság felfüggesztené a tagállami kifizetéseket. Tehát lényegében az Európai Unió nyújtotta helyreállítási alap (RRF) mintájára alakítanák ki az elszámolást, amiről már megtapasztaltunk, hogy a bizottság milyen könnyen alkalmazza zsarolóeszközként a tagállamokkal szemben.

Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó – szól a magyar közmondás. Sajnos azt látjuk, hogy az az ígérethalmaz, amelyet az Európai Bizottság idáig letett az asztalra, nem fedi a valóságot. Mint ismeretes, Magyarország jelenleg politikai okokból nem kapja meg például azt az összeget, amely jogszerűen járna az uniós helyreállítási alapból.

Az Európai Bizottság azt kéri, módosítsák a családjogi és az oktatási törvényt. Mi köze van ennek az európai gazdaság újraindításához, mi köze van ennek a pénzek észszerű felhasználásához?

– vetette fel Orbán Viktor miniszterelnök is december 13-án, a V4+Franciaország-csúcstalálkozón. Teljesen jogos és időszerű volt a felvetés, hiszen most azt látjuk, hogy ebből kiindulva ugyanilyen kettős mérce érvényesülhet majd a szociális klímaalap esetében is: a bizottság mindenféle ideológiai indíttatású érvre hivatkozva visszatarthatná a kifizetéseket a klímavédelmi alapból is.

Komoly aggodalomra adhat okot, ha a konzervatív kormányzatoknak történő kifizetések visszatartása mindenféle baloldali ideológiai követelményrendszerre hivatkozva negatív „trenddé” válik. Egyértelműen ebbe az irányba mutatnak az európai baloldal megnyilvánulásai: az Európai Parlament baloldali többsége már készített is néhány szakmailag megkérdőjelezhető színvonalú jelentést a „környezetvédelem és minden, ami brüsszelitáknak fontos kérdés” témakörében. Az egyik ilyen jelentés szerint például a klímaváltozás elleni küzdelemben is segíthet a nők és LMBTQ-személyek jogainak erősítése.

A genderlobbi hatására már a klímaváltozás, az esélyegyenlőség és a nők jogai is összekapcsolódtak Brüsszelben. Általános vélekedés lett, hogy „nem találhatunk hatékony és előremutató megoldásokat, ha nem tágítjuk a látókörünket”.

Kérdés persze az, hogy a látókörünket ki és milyen irányba kívánja tágítani. Az európai bürokratáknak e téren van egy határozott elképzelésük, eddigi tapasztalataink alapján azonban semmi jóra nem számíthatunk tőlük.

Ideológiai harcok helyett valódi klímavédelemre van szükség! Magyarország eddig is zöld úton járt, a jövőben is így kívánunk tenni, viszont az uniós intézkedések hatásait szerencsésebb számokban is megvizsgálni, mielőtt további lépéseket tennénk. Különböző számítások léteznek, de a levonható következtetések egy irányba mutatnak: a hazai lakosság rezsi- és üzemanyagköltség-növekménye változatlan kibocsátások esetén akár havonta 12 ezer forint körül alakulhat az új rendszer bevezetésével, 2026–2030 közötti átlagos 69 eurós kvótaárral (2020-as reálértéken).

Vészjósló előjelzésről van szó tehát, nekünk pedig résen kell lennünk, hogy a magyar érdekek a legmegfelelőbben tudjanak érvényesülni. A klímavédelmi szociális eszköz segítséget nyújthatna az embereknek, kérdés azonban, hogy az ellentételezés milyen formában fog megvalósulni, s milyen feltételek mentén. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezt követően is mindent meg fog tenni a magyar állampolgárokért, mert nekünk Brüsszelben is Magyarország az első.

A szerző európai parlamenti képviselő, Fidesz

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)