Az Európai Bizottság azt kéri, módosítsák a családjogi és az oktatási törvényt. Mi köze van ennek az európai gazdaság újraindításához, mi köze van ennek a pénzek észszerű felhasználásához?

– vetette fel Orbán Viktor miniszterelnök is december 13-án, a V4+Franciaország-csúcstalálkozón. Teljesen jogos és időszerű volt a felvetés, hiszen most azt látjuk, hogy ebből kiindulva ugyanilyen kettős mérce érvényesülhet majd a szociális klímaalap esetében is: a bizottság mindenféle ideológiai indíttatású érvre hivatkozva visszatarthatná a kifizetéseket a klímavédelmi alapból is.

Komoly aggodalomra adhat okot, ha a konzervatív kormányzatoknak történő kifizetések visszatartása mindenféle baloldali ideológiai követelményrendszerre hivatkozva negatív „trenddé” válik. Egyértelműen ebbe az irányba mutatnak az európai baloldal megnyilvánulásai: az Európai Parlament baloldali többsége már készített is néhány szakmai­lag megkérdőjelezhető színvonalú jelentést a „környezetvédelem és minden, ami brüsszelitáknak fontos kérdés” témakörében. Az egyik ilyen jelentés szerint például a klímaváltozás elleni küzdelemben is segíthet a nők és LMBTQ-személyek jogainak erősítése.

A genderlobbi hatására már a klímaváltozás, az esélyegyenlőség és a nők jogai is összekapcsolódtak Brüsszelben. Általános vélekedés lett, hogy „nem találhatunk hatékony és előremutató megoldásokat, ha nem tágítjuk a látókörünket”.

Kérdés persze az, hogy a látókörünket ki és milyen irányba kívánja tágítani. Az európai bürokratáknak e téren van egy határozott elképzelésük, eddigi tapasztalataink alapján azonban semmi jóra nem számíthatunk tőlük.

Ideológiai harcok helyett valódi klímavédelemre van szükség! Magyarország eddig is zöld úton járt, a jövőben is így kívánunk tenni, viszont az uniós intézkedések hatásait szerencsésebb számokban is megvizsgálni, mielőtt további lépéseket tennénk. Különböző számítások léteznek, de a levonható következtetések egy irányba mutatnak: a hazai lakosság rezsi- és üzemanyagköltség-növekménye változatlan kibocsátások esetén akár havonta 12 ezer forint körül alakulhat az új rendszer bevezetésével, 2026–2030 közötti átlagos 69 eurós kvótaárral (2020-as reálértéken).

Vészjósló előjelzésről van szó tehát, nekünk pedig résen kell lennünk, hogy a magyar érdekek a legmegfelelőbben tudjanak érvényesülni. A klímavédelmi szociális eszköz segítséget nyújthatna az embereknek, kérdés azonban, hogy az ellentételezés milyen formában fog megvalósulni, s milyen feltételek mentén. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezt követően is mindent meg fog tenni a magyar állampolgárokért, mert nekünk Brüsszelben is Magyarország az első.

A szerző európai parlamenti képviselő, Fidesz

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)