A két karakter, a Télapó és a Mikulás nálunk negyven éven át küzdött. Akkoriban minden gyerek tudta, hogy a Télapó kommunista, a Mikulás pedig keresztény. Az a módszer nagyon szovjet volt, azaz minden keresztény dolgot ki kell irtani, erőszakkal új mitológiát adni a magyaroknak, fenyőünnep a karácsony helyén, Gyed Moroz a Mikulás utódja. Nem is sikerült. Ez a mostani kulturális dömping azonban nagyon sikeres lehet, ha a kulturális önvédelem nem elég erős. A legamerikaibb ünnep, a hálaadás idén már ellenmondásosnak számít, ugyanis ott a helybéli indiánok segítségének állítanak emléket a telepesek leszármazottai. Aztán persze tudjuk, mi lett az indiánok sorsa, a kisegített telepesek nem álltak meg félúton, így a hálaadás ünnepe is befeketedett kicsit. Mert a kulturális harc sosem áll meg, a nagy és dinamikus kultúrák viharos sebességgel tudnak összeomlani, a kicsi, de kellőképpen öntudatos közösségek pedig kivetik magukból a felvett divatokat. Ötven év múlva kiderül, a Mikulás vagy a Télapó győzött-e.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
