Meglehetősen vegyes érzelmeket váltott ki Brüsszel 2021 utolsó napján közzétett javaslata, amely a környezetkímélő energiák közé sorolja a földgázt és a nukleáris energiát is.
A kezdetben elutasító, mostanra már tartózkodó német nyilatkozatokkal szemben Magyarország azzal a megközelítéssel ért egyet, hogy minden alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású technológiát egyenlő módon kell kezelni az összes uniós politikában, beleértve az éghajlat-semlegességet 2050-ig elérni célzó beruházások osztályozását is. Az ilyen technológiákat az EU-nak nemcsak elismernie, hanem aktívan támogatnia is kell!
Az atomenergia használatának kérdésében hosszú ideje nincs egyetértés, hiszen – ahogyan arra az Európai Bizottság is rámutat tervezetében – „a zöldátállás tagállamonként változó kihívásokat jelent”.
Nem véletlen azonban, hogy az EU soros elnökségét az idei első fél évben betöltő Franciaország – több más tagállammal, köztük hazánkkal karöltve – az elmúlt időszakban nyomást gyakorolt az Európai Bizottságra az atomenergia zölddé nyilvánítása érdekében.
Hét tagállam – köztük Magyarország és Lengyelország – 2021 tavaszán a bizottságnak címzett levélben is felhívta a figyelmet arra, hogy az atomenergiát a tagállamok csaknem fele használja vagy fejleszti alacsony szén-dioxid kibocsátású villamosenergia-termelésre, 2021 októberében pedig tíz tagállam tett közös állásfoglalást az atomenergia fontosságáról és hasznáról.
Több alkalommal fordultunk a bizottsághoz annak érdekében, hogy Brüsszel a technológiai semlegesség elvét követve alakítsa ki klíma- és energiaügyi politikáját, az atomenergia mellett szóló érveinket pedig az Európai Bizottság független tudományos tanácsadó testületének, a Közös Kutatóközpontnak (Joint Research Centre, JRC) márciusi elemzése is megerősítette.
Ezért több, az atomenergiát már alkalmazó vagy fejleszteni kívánó uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarország is következetesen támogatta a nukleáris energia bevonását az úgynevezett uniós taxonómia szabályozás alá.
Üdvözöljük tehát a legújabb brüsszeli terveket, fontosnak tartjuk ugyanis annak elismerését, hogy a földgáz- és a nukleárisenergia-szektor hozzájárulhat az uniós gazdaság karbonmentesítéséhez.
Fontos kiemelni, hogy a tervezetben megfogalmazott iránymutatások azokra a gázüzemekre korlátoznák a klímabarát címkét, amelyek a legszigorúbb szabványokat alkalmazzák, azaz egy kilowattóra energia előállítása során legfeljebb száz gramm szén-dioxid szabadulhat fel.
Ugyanígy a zöldbesorolás csak a legkorszerűbb technológiai szabványokat és szigorú hulladékelhelyezési terveket alkalmazó atomerőművek esetében jöhet számításba.
A terv egyes ellenzői szakmai érvek hiányában, elsősorban politikai okok miatt, elutasítják a fenti érveket. Ez idáig főleg németországi és luxemburgi zöldpolitikusok fejezték ki nemtetszésüket.
Fontos azonban kiemelni, hogy Németország éppen a múlt év utolsó napján, a brüsszeli javaslat elküldésével egy időben zárt be három atomerőművet. E lépés sokak számára meglepő volt, hiszen az egész Európát sújtó energiaválság a német polgárokat is gondolkodóba ejtette.
Sokan átgondolatlan lépésnek tartják a mostani bezárásokat. A Welt am Sonntag német lap megrendelésére készült októberi felmérés szerint a megkérdezettek mintegy fele válaszolta azt, hogy az energiaárak gyors emelkedése miatt vissza kellene fordítani az atomerőműveik bezárását.
A német baloldali-zöld kormány azonban nem hátrált ideológiavezérelt elhatározásától: az energiaválság és a brüsszeli iránymutatás ellenére kitart az egy évtizeddel korábban hozott döntés mellett, és 2022 végén a fennmaradó három atomerőművükre is lakat kerül.
Hangsúlyozandó, hogy a német atomerőművekben termelt energia kiváltása is – más megújuló forrásokkal – jelentős erőfeszítéseket fog igényelni, mindazonáltal a most bezárt vagy bezárásra váró hat reaktor összesen az ország villamosenergia-szükségletének mintegy tizedét fedezi/fedezte. Ez a lépés közép- és hosszú távon is veszélybe sodorhatja a német energiaellátást.
Az Európai Unió országaiban sajnos egyre nagyobb terhet ró a lakosságra a növekvő rezsiköltség, az uniós tagállamok közül ugyanakkor Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági áramár. Pontosan a harmada annak az összegnek, amennyit Berlinben egy fogyasztó fizet.
Mindeközben Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás is jóval alacsonyabb, mint a klímavédelem élharcosának tekintett Németországban, ami jelentős részben annak köszönhető, hogy a paksi atomerőműben termeljük meg hazánk villamosenergia-igényének harmadát.
Ezért a magyar kormány által elfogadott energiastratégia és a Nemzeti energia- és klímaterv is rögzíti, hogy az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása csak az atomenergia és a megújuló energia együttes alkalmazásával lehetséges.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a Pakson épülő két blokk a garanciája tehát annak, hogy a következő évtizedekben is hazai forrásból, a szükséges mennyiségben rendelkezésre álljon az olcsó, klímabarát villamos energia.
Az új paksi blokkok az ellátásbiztonságot erősítve azt is elősegítik, hogy a megújuló energiaforrások is egyre nagyobb arányban vehessék ki részüket a hazai villamosenergia-termelésből. Erre kiváló példa, hogy nemcsak a Paks II atomerőmű felvonulási területének építési munkálatai kezdődtek meg, hanem az ország egyik legnagyobb naperőműve is felépült Pakson.
Várható, hogy az atomenergia hasznossága mellett kiálló tagállamokat további, most már hivatalos elemzések által bizonyítottan alaptalan támadások fogják érni, mi azonban nem hátrálunk. Atomenergia nélkül nincs klímavédelem, nincs zöld jövő és nincs alacsony rezsi!
A magyar kormány felelősen járt el, amikor úgy döntött, hogy a megújuló energiaforrások mellett hosszú távon épít az atomenergiára, hiszen csak így lehet érvényesíteni az ellátásbiztonsági szempontokat is! Ezért az Európai Parlamentben továbbra is következetesen ki fogunk állni az energiabiztonságot szavatoló atomenergia mellett.
A szerző európai parlamenti képviselő (Fidesz)
Borítókép: A mohi atomerőmű Szlovákiában 2017. szeptember 16-án (Fotó: MTI/Komka Péter)
