időjárás 14°C Bernát, Felícia 2022. május 20.
logo

Az új német „családmodell”

Kiss Károly
2022.01.17. 07:55 2022.01.17. 08:49
Az új német „családmodell”

A Merkel-kormányzás tizenhat évét mind a belföldi, mind a mérvadó külföldi lapok hasonlóan ítélik meg: stabilitásra törekedett, és ez változatlansággal járt. Németország lemaradt a digitalizációs versenyben, és infrastruktúrája is kissé elavult. És a sokat kritizált passzivitása is igaz: nem töltötte be az Európai Unióban és a világpolitikában azt a szerepet, amely gazdasági súlyánál fogva megilletné. A leglényegesebb változás gazdasági téren az atomerőművek kiiktatása volt, de ez nem szolgálta egyértelműen a megújuló energiákra való áttérést; a barnaszéntermelés magas aránya megmaradt, és a hiányzó energiát a francia atomerőművekben termelttel és az orosz földgázimporttal pótolták. A politikában a menekültek 2015-ös tömeges beengedése váltott ki feszültségeket.

Az „Ampel”-koalíció kormányzása (amely elnevezést a közlekedési lámpa színei után kapta) máris eseménydúsabbnak ígérkezik, mindjárt hivatalba lépésének legelején. A koalíciós megállapodás szerint újraformálják a család intézményét. A család egy polgárjogi szerződés lesz két vagy több személy között. Nemcsak a biológiai szülő veszti el jelentőségét a család meghatározása szempontjából, a szerelem is háttérbe szorul. „Bevezetjük a felelősségközösség (Verantwortungsgemeinschaft) fogalmát, amely két vagy több felnőtt közötti szerelmi kapcsolatot vagy házasságot jelent, akik egymás iránt jogi felelősséget vállalnak” – olvasható a koalíciós megállapodásban.

A Spiegel – bevallottan blaszfemikusan – a kétezer-huszonegy évvel ezelőtti történetet meglepően aktuálisnak tartja, és úgy véli, hogy az akkori családi kapcsolatok Jézus szülőházában alig tértek el a maiaktól. Anyja vadházasságban élt egy férfival, aki nem a vér szerinti apja volt, és akit ma „bónuszpapának” neveznének (mert a mostohaapa negatívan hangzik). A mai Németországban minden harmadik újszülött házasságon kívül születik. A válások aránya 38,5 százalékos. Nem ritkák a tarka családok. Egyedül a „házasságot mindenkinek” elve lenne új a Szent Család történetét feldolgozó evangelisták számára.

2017 óta törvényessé vált az azonos neműek házassága, és gyermeket is örökbe fogadhatnak. „A szex nélküli teherbeesés is lehetségessé vált, nincs hozzá szükség a Szentlélekre.” Az évi hétszázezer újszülött egy százaléka mesterséges megtermékenyítéssel fogantatik meg. Egyeseket két anya nevel fel, másoknak egy apjuk van, aki nem a biológiai apa. A tervek szerint a jövőben az össze nem házasodott pároknak is lehetőségük lesz az örökbefogadásra. Lehetővé válik majd az embrióadományozás és az altruisztikus indíttatású béranyaság is.

Mindez abnormális lenne? – kérdezi a Spiegel cikkírója. És arra a következtetésre jut, hogy az, amit a németek gyakorta polgári családideálnak neveznek, csak kivételes esetekben valósult meg. A bibliai történetekben vagy az emberi történelem során, amikor járványok pusztítottak, háborúk dúltak és éhínség volt, a meghalt családapát vagy -anyát gyorsan helyettesítették, így olyan tarka családok jöttek létre, amelyeket ugyan a társadalom nem ismert el, de amelyek a túlélést szolgálták. Egy német oktatási anyag szerint az az ideális családmodell, amikor a férj dolgozik, az anya pedig a gyerekeket neveli és a háztartást vezeti, az ötvenes-hatvanas évekre jellemző kivételes időszak volt Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, és a hagyományosan gondolkodók ezt a két évtizedet tekintik mintának.

Ez az érvelés nem állja meg a helyét. Összekeveri az egy férfi és egy nő kapcsolatán alapuló családot a hagyományos nagycsalád több tagjából álló munka- és életközösséggel. Ha pedig a meghalt apa vagy anya helyére olyan családtag lépett, aki azt az életben maradó párjaként is helyettesítette, az új kapcsolatot előbb-utóbb törvényesítették. Ami pedig az ötvenes és hatvanas éveket illeti: a nők tömeges munkába állása nem változtatja meg szükségszerűen a hagyományos párkapcsolatra épülő családmodellt. Az embernek olyan érzése van, mintha a ’68-asok hippikommunáinak újraélesztése és törvényesítése folyna a mai Németországban.

Környezetgazdászként nem örülök annak, hogy ezeket a változásokat az új német kormányban elsősorban a zöldek propagálják, és ezzel együtt a nemváltoztató hormonok és műtétek lehetőségét is. Úgy ítélem meg, hogy ezzel lejáratják a környezetvédelem ügyét a társadalom tradicionálisan gondolkodó részének szemében. Az új német családügyi miniszter a zöldpárti Anne Spiegel, 42 éves, négygyermekes anya, férje skót származású. Azt ígéri, hogy a családtámogatás változatlan marad, és a válási törvényeket sem változtatják meg. Jó lenne, ha – elsősorban a saját és gyermekei érdekében – a hagyományosnak tűnő házassági köteléken nem változtatna.

Az öröknek hitt ókori Római Birodalom hanyatlásához jelentős mértékben járult hozzá az élvetegség, a szexuális kéjelgések, orgiák, a tömeges promiszkuitás elterjedése, amelyekkel szemben a család és a gyermekvállalás háttérbe szorult. Bukását végső soron az okozta, hogy a római polgárokkal szemben egyre nagyobb arányt képviseltek a bevándorolt germánok és más népek. A középkori Európa a kereszténység erkölcsi alapjain épült újjá, amelyben a család, a családi kötelékek megerősítése döntő szerepet játszott. A kereszténység mint vallás, mint hit ma visszaszorulóban van. De erkölcsiségének, a család intézményének megőrzése az európai kultúra és civilizáció megmaradásának alapvető feltétele.

A szerző közgazdász és társadalomkutató

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)