Azt követően, hogy a hónap elején az USA hangzatos bejelentések formájában felfüggesztette az Oroszországgal való energiakereskedelmét, a nyugati világ egyként dicsérte az amerikai elnököt, miszerint Joe Biden háborús időkben sem riad vissza attól – még ha fáj is Amerikának egy-egy szankció –, hogy az erkölcsi értelemben vett „helyes útról” letérjen. Adódik a kérdés, hogyan áll Washington a tetemes orosz uránimportjával?
Nem sokkal az orosz–ukrán konfliktus fegyveres eszkalációja után az Egyesült Államok komoly, Oroszországot érintő szankciós listát fogalmazott meg, amely többek között a két ország között zajló energiakereskedelmet is érintette. A részletek szerint Washington elsősorban megtiltotta az orosz kőolaj és bizonyos kőolajtermékek, valamint a cseppfolyósított földgáz és szén vásárlására vonatkozó friss szerződések megkötését. További pontként rögzítette, hogy e nyersanyagok eddigi vásárlásait szavatoló szerződéseket a feleknek 45 napon belül fel kell bontani. Az USA felsővezetése emellett kikötötte azt is, hogy az amerikai vállalatok már nem kereshetnek az orosz energiaszektorban befektetéseket, és ez alól azok a projektek sem élveznek kivételt, amelyek bár nem Oroszországban valósulnak meg, mégis orosz kezdeményezés áll a háttérükben.