A magyaroknak, bal- és jobboldalon, volt ezekhez türelmük. Hallgattuk az utólagos lárifárikat. Magyarázta a nőknek, hogy mire jó a helyesírás. Magyarázott a zsidóknak is. Aztán a vidékieknek igyekezett a fejükbe vésni, hogy nem is olyan ostobák, mint amilyennek ő látja őket. Nekünk, külhoni magyaroknak is érvelt utólag. Javítani próbálta degradáló szavait, de így is csak a második értékcsoportba osztott minket. Feltűnési vágytól fűtve – szellemesnek akart tűnni – magyarázta azt is – ő csak tudja, hiszen Amerikából jött –, hogy mit keresett Michael Jackson Trianonban. Szegény Apponyi Albert! Gondolom, magyaráznia kellett azt is – mert ha nem, le se merem írni, hogy mire gondolhatnánk –, szóval mégis csak meg kellett otthon magyaráznia, hogy neki a hét miért csak hat?!

Egyvalamit nem kell megmagyaráznia. Sem önöknek, sem nekünk. A bizonytalan szavazók csoportjának sem. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy Márki-Zay legerősebb politikai erénye Orbán Viktor és a Fidesz zsigeri, vak gyűlölete. Mindez feltűnési vággyal alátámasztva. Ennyi elég a kormányzáshoz?

Tudom, hogy szavaimban keserűség és irónia is bujkál. Mert aggódom. A magyar választók, idősek és fiatalok, elkövethetik azt a hibát, hogy rá szavazzanak? Még ha nem is értenek mindenben egyet az aktuális kormánnyal, akkor is megkérdem: történhet akkora és annyi baklövés, hogy ilyen ember kerülhessen az ország élére? Aggodalmamat kérdésekkel igazolom. Aki ilyen sokat és ilyen gyorsan beszél, mikor van ideje gondolkodni? Nekem ez azért furcsa, mert minket odaát arra tanítottak a szülők és a sors, hogy mielőtt lenyelnénk, jól rágjuk meg a bort.

A válaszokra még maradt egy kis gondolkodási idő. Nekik is. Újabb kérdéseim elárulják a futballhoz közelségem. Ez a ti csapatkapitányotok? Ő a ti vezéretek? Neki adjátok a karszalagot? Nem hiszem el.

Azt sem hiszem, hogy a bizonytalan szavazók – sokat gondolok a fiatalokra – ne lássák a vitathatatlan eredményeket. „Amit kapunk, az természetes. Az jár nekünk” – ezt többször hallottam. Szerény véleményem, hogy tévedés lenne feladni a megnyugtató jelent és felcserélni azt egy idealisztikus jövővel, ami tulajdonképpen a nem is nagyon rég megtapasztalt keserű múlt. Ezért tisztelettel kérném: álljatok meg egy pillanatra és gondolkodjatok.

De nekünk is kell gondolkodni! Mert az ördög soha nem alszik. Soha! Tudjuk. És ha igen, akkor rajta! Amikor kell, mind-mind legyünk jelen! Mert küzdelem lesz. Mert ott kell, ott akarunk lenni. Senki nem hiányozhat!

A szerző BEK-győztes labdarúgó, labdarúgóedző

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Máté Krisztián)