idezojelek

A rezsicsökkentés nem durva piaci beavatkozás, hanem a jövőnk védelme

A szabadpiac korai kapitalizmus óta uralkodó paradigmája számos ráncfelvarrást ért már meg.

Cikk kép: undefined

A rezsicsökkentésre és a piaci árak befagyasztására irányuló kormányzati intézkedések jogossága, de sokkal inkább az értelme hosszú ideje borzolja a kedélyeket, éles vitákat vált ki a szakpolitikusok, a piaci szereplők és a lakosság részéről, de nem utolsó­sorban a közgazdaságtani gondolkodásban. A fő kérdés, hogy az állam kitartó piaci beavatkozása mit is jelent és milyen következményei lesznek, lehetnek a gazdasági kilátásokra, a gazdaság egyensúlyára és hatékony működésére, a növekedésre, szélesebb értelemben a társadalom működésére és jövőbeli jólétére.

Ez a szóhasználat és a mögötte meghúzódó közgazdasági gondolkodás és politikai filozófia, a „láthatatlan kéz” több mint kétszáz éve iránytűként szolgálja a kormányzatokat, a szakpolitikák és a nagy globális folyamatok alakulását, amivel inkább előbb, mint utóbb, de szakítanunk kell. A GDP-ben kifejezett, rövid távú, materiális növekedésre fókuszáló paradigmát fel kell hogy váltsa a hosszú távú, fenntarthatósági szemlélet, ami új megvilágítást adhat a rezsicsökkentés és más piaci beavatkozások értelmének.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A képletet az évtizedek óta a tudományban érlelődő, de a közelmúltban a közgazdaságtani gondolkodás fősodrába került úgynevezett vagyoni szemlélet adja. Ennek lényege, hogy a gazdaság pillanatnyi teljesítménye, a GDP helyett a társadalom átfogó értelemben vett vagyonának a változására kell figyelnünk, mert ez a vagyon az, ami a jövőbeli jövedelmek és jólét forrása. Tehát egy vagyoni portfólió kezelésének generációkon átívelő problémájával állunk szemben. Ennek az átfogó értelemben vett vagyonnak az elemei az infrastruktúrák, gépek, épületek, valamint a humán, a természeti és a társadalmi tőke. A rezsicsökkentés megítélése szempontjából nem is az egyes tőkeelemek értéke, mint inkább azok változása a lényeges. Esetünkben tehát közvetlenül a humán tőke változása kerül a figyelem középpontjába: a gazdaságot és a társadalmat érő sokkok (például az energiaárak növekedése) hatására hogyan változik a társadalom humán tőkéje?

Nyilvánvaló, hogy a rezsiköltségek durva növekedése esetében radikálisan csökkenne a családok „működőképessége”, ami össztársadalmi szinten a humán tőke csökkenését vonná maga után, ami a társadalom jövőbeli jövedelmeinek és jólétének az alapját képező humán „tőkeeszköz” értékvesztését jelentené. A rezsicsökkentés politikája tehát a társadalom humán tőkéjét védi a jövőbeli jólét, és a fenntarthatóság érdekében. Hasonló érvelés hozható fel a benzinárstop politikája mellett is, hiszen az lényegében szintén a vagyon védelmét, értékvédelmet szolgál. Félreértés ne essen, a különböző alternatívák, a beavatkozás és a nem beavatkozás politikájának összehasonlítása számokkal, vagyis a rendelkezésre álló statisztikákkal és a kilátások elemzésével történhet.

Jogosan kérdezhetjük: de mik ennek a vagyonvédelemnek a költségei? Ki és miből finanszírozza a vagyon védelmét? Természetesen a költségvetés, vagyis a kormányzat a magánszemélyek és a vállalkozások befizetett adójából. Ebben a rendszerben értelmezhető a gazdaság egyes nyereséges ágazatainak rendkívüli megadóztatása is, akik így lényegében a saját piaci kilátásaik, jövőbeli üzleti sikereik védelméhez járulnak hozzá. De a külső finanszírozás, az államadósság terhére történő hitelfelvétel is ilyen forrást jelenthet. Az utóbbit ugye a jövő generációi fizetik vissza, akik szeretnének biztosak lenni abban, hogy a jelen generációja jól költi el a pénzüket, jól fekteti be a felvett kölcsönt, jelen esetben a humán tőke védelmét szolgáló intézkedéseket finanszírozva. A szabadpiac korai kapitalizmus óta uralkodó paradigmája számos ráncfelvarrást ért már meg, legtöbbször az állam nyílt beavatkozása, vagy a piacok szabályozása formájában, hiszen nyilvánvaló, hogy tökéletes piaci viszonyok nem léteznek. Ezzel együtt a rezsicsökkentést ebből a szemszögből megítélni és azt hirdetni, hogy a szabadpiac majd mindent megold: ha magasak az árak, fogyasszunk kevesebb vizet, gázt stb., egy letűnő közgazdasági gondolkodás káros utórezgése.

A szerző egyetemi tanársegéd, Neumann János Egyetem

Borítókép: illusztráció (Forrás: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Az igazság ideát van, csak meg kell érte küzdeni

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Háborús német, békés amerikai

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Hatszáz napnyi gyötrelem

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.