A Roe kontra Wade ügyben elkövetett hiba kijavítása remélhetőleg véget vet, vagy legalább erős gátat emel az ellen a gyakorlat ellen, hogy a bíróságok jogértelmezéssel törvényhozói szerepet játszanak. A Roe–Wade-ítélet ugyanis azon alapult, hogy kijelentették: a magzat megölése alkotmányos joga az anyának. Ezt a jogot nem találni az Egyesült Államok alkotmányában. A bírók egy olyan pont alapján döntöttek, aminek semmi köze sincs a terhességmegszakításhoz. A két ellenszavazó bíró egyike, Byron White, azt mondta: „Az alkotmány nyelvében és történetében nem találok semmit, ami ezt a döntést támogathatná.” A másik nemmel szavazó bíró, William Rehnquist úgy vélte: „Hogy a bíróság kiadhassa ezt az állásfoglalást, fel kellett fedeznie a 14. függelék keretében egy olyan jogot, amely maguknak a függelék alkotóinak teljesen ismeretlen volt.” A többség ugyanis a magánélet jogainak átértelmezésével, kiterjesztésével indokolta a döntést. Azóta úton-útfélen az abortuszhoz való alkotmányos jogról beszélnek. Az 1973-as döntés tipikus példája a bírósági aktivizmusnak, ami a parlamentáris demokrácia kisiklatása. A választásokon ugyanis nem a bírókat, hanem a parlamenti képviselőket hatalmazzuk fel a törvényalkotásra.

A bírósági aktivizmusra számos példát lehet hozni, Palko nyomán csak egyet említek. Minden országban a nemzeti tudat része a nemzeti zászló tisztelete. Fel sem merült soha az USA-ban, hogy a szólásszabadság jogából következne a nemzeti zászló nyilvános elégetése. 1990-ben a legfelsőbb bíróság a Texas–Johnson ügyben mégis eltörölte a zászlógyalázás elleni törvényeket. A zászlóégetés így alkotmányos jog lett. A keresetet Gregory Lee Johnson, a Forradalmi Kommunista Ifjúsági Brigád tagja nyújtotta be (az USA Kommunista Pártjának ifjúsági szervezetéről van szó). Gondoltuk volna a magyar rendszerváltás idején, hogy a maroknyi amerikai kommunistának ilyen befolyása van?

A döntés annak fényében is különös, hogy az 1862-es polgárháború alatt Benjamin Butler, az unió tábornoka még felakasztatta William Bruce Mumfordot, aki a konföderáció oldalán állt, és letépte az unió zászlaját. Itt érhetjük tetten a bírósági aktivizmus lényegét. Nem kell hogy többséged legyen a társadalomban, nem kell kampányra fordítanod az idődet és pénzedet, elég, ha kellő befolyásod van a mindenható bíróságra. Ez pedig a demokrácia halála.

Az élet védelme szempontjából – ez ügy kapcsán most elsősorban a meg nem született gyermekek életének védelméről van szó – a bíróság döntése felmérhetetlen jelentőségű. Miközben az életvédők ennek joggal örvendenek, az abortusz­ipar hívei pedig vad tüntetéseket szerveznek, ne feledjük el, hogy ezzel a 6:3 arányban meghozott ítélettel a bírósági aktivizmus is hatalmas csapást kapott. Ennek pedig óriási a gyakorlati jelentősége, mert a nemzetközi szervezeteknek lehet, sok esetben van is bírósága, s hovatovább ezekben is napi gyakorlat a törvények önkényes értelmezése. Ezen a csatatéren is folyik a globalizmus harca a nemzeti szuverenitás ellen. A washingtoni döntés tehát a mi szemünkben élet- és nemzetvédelem egyszerre.

A szerző a KDNP tiszteletbeli elnöke

Borítókép: A zavargások (Forrás: Twitter)