Példának okáért 2020-ban – az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása alapján – 239 millió forint fogyasztóvédelmi bírság került összesen kiszabásra, mivel a bírságolt légitársaság a járatok négyórás késése ellenére sem adott megfelelő tájékoztatást és ellátást az utasok részére vagy a járattörléseket követően hét napon túl (gyakran hatvan nap alatt) térítette vissza a jegyek árát. Ezen bírság összege továbbá nem első a fogyasztóvédelmi bírságolás gyakorlatában, mivel 2019. évben ugyanezen hatóság a Wizz Air légitársasággal szemben szabott ki szintén háromszázmillió forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot. A bírság alapja az ismétlődő jogsértések voltak, köztük 24 órás járatkésés, megtévesztő utastájékoztatás, valamint tisztességtelen bánásmód az utasokkal. Kiemelendő, hogy a bírság nem került megfizetésre, mivel a Wizz Air többek között vállalta, hogy a fogyasztók részére összesen 250 millió forint kompenzációt fizet. A járattörlések miatt ugyanígy a román fogyasztóvédelmi hatóság is kimagasló, 818 millió forintos (kétmillió euró) összegű bírságot szabott ki 2022-ben a Blue Air román tulajdonú diszkont-légitársaságra. A bírság összesen 11 289 járat törlése okán került kiszabásra. Visszatérve a Ryanair esetére, gyakorlata korábban is jogszabályokba ütközött és 2019. évben az olasz és a német fogyasztóvédelem hívta fel figyelmét a kézipoggyász-szabályzatának nem megfelelő tájékoztatására, valamint megtévesztő mivoltára.

A hatóság szakmai döntése indokolt az alaptörvény azon szakaszának a tükrében is, amely kimondja: „Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni”, továbbá mely szerint: „Teherbíró-képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez”. Az említettek tehát nem hagynak kétséget afelől, hogy az alkotmányozó mindenki egyéni teherbírásához és gazdasági teljesítőképességéhez köti a hozzájárulások mértékét, így a Ryanair (akár tetszik ez az ügyben a jó ízlés határait fenyegető módon nyilatkozó Michael O’Learynek – akár nem) amennyiben a magyar piacon szeretne szolgáltatni, kénytelen a magyar piacra vonatkozó szabályok szerint eljárni, és ezen szabályok be nem tartása esetén a jogi következményeket vállalni.

Mint ismeretes, a Ryanairt nevezte a legrosszabbnak a rövid távú járatok tekintetében egy fogyasztóvédelmi jogvédő szervezet kutatása néhány hónappal ezelőtt. A fapados légitársaságot az utasok háromnegyede következetesen szörnyűnek nevezte, akik azt mondták, a Ryanair az egyetlen, amely elől menekülnének. Az írországi székhelyű légitársaság híres nagyon olcsó járatairól, valamint ügyfélszolgálata ellentmondásos tevékenységéről.
David Ogilvy, a legendás brit–amerikai üzletember szerint az ügyfél nem terméket vesz, hanem a termékek előnyeit és hasznát. Ez pedig a vásárló részéről nem valamiféle erőltetett opportunizmus, hanem valójában egy jogos igény érvényesítése.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)