Az energiahordozó-kínálat növelése céljából az erdőtörvény néhány technológiai előírását felfüggesztették, aminek kapcsán az LMP politikusai már erdőirtásról beszélnek, és a párt emiatt az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. Ez a hisztéria az egész ellenzéki médián keresztülhullámzott.
Az irtás szó a magyar nyelvben egy végleges állapotot jelent. Ezzel szemben Magyarországon a kitermelt erdőt törvény alapján fel kell újítani, tehát szó sincs irtásról. De arról sem lehet szó, hogy többet termelünk ki, mint az erdők éves folyónövedéke. Erdeinkben évente mintegy 12 millió köbméter faanyag (dendromassza) keletkezik, és az utóbbi két évtizedben ennek a mennyiségnek csak ötven–hatvan százalékát termelték ki az erdőgazdálkodók, tehát a jövő feléléséről sem lehet szó. Jó lenne, ha a „rózsadombi természetvédők” tisztában lennének a természet vastörvényével is: a természetes életközösség (ökoszisztéma) legfontosabb ismérve az, hogy a rendszer működésének nettó produktuma elméletileg nulla, gyakorlatilag csekély. Ebből az alapvetésből következik, hogy érintetlen erdőkben, őserdőkben évente nagyjából annyi faanyag keletkezik, amennyi ott lebomlik. A gazdálkodás alá vont erdőkben csupán annyi történik, hogy a megtermett faanyag ötven–hatvan százalékát kivisszük az erdőből, és ezt a faanyagot gyors lebomlással elégetjük vagy időlegesen bútorrá, épületfává stb. alakítjuk, de ez utóbbiak sorsa is a végén többnyire az elégetés. Fakitermeléssel tehát csak a lebomlás helye és időpontja módosul.
Kiemelendő, hogy a faanyag lebomlása után ugyanannyi szén kerül a levegőbe, akár benn marad a faanyag az erdőben, és ott lassan elkorhad, akár kivisszük onnan, és gyorsan elégetjük. A távlati klímacélokat tehát – Ungár Péter véleményével ellentétben – a szakszerű erdőgazdálkodás nem veszélyezteti! Azt is érdemes észben tartani, hogy a jogi értelemben vett erdeinkben az őshonos fajok aránya csupán hatvan százalékot tesz ki, a többi biológiai értelemben ültetvényerdő. Tehát az is számít, hogy milyen állományban történik a fakitermelés. A legnagyobb folyónövedék pedig (25 százalék) a természetvédők által üldözött akácosokban keletkezik.
