A pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre. Az alapítvány köteles – a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 3/A. § (1) bekezdése értelmében – az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg tevékenységéről jelentést készíteni. Ezen beszámoló magában foglalja az adott alapítványnak a számviteli, a költségvetési támogatás felhasználására, a vagyon felhasználásával kapcsolatos, illetve a cél szerinti juttatások kimutatását. A törvény kimondja továbbá, hogy az alapítvány köteles a felsorolt törvényi előírásoknak megfelelő jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, továbbá a saját honlapján közzétenni. A Jobbik-alapítvány a törvényi rendelkezésnek csupán részben tehetett eleget, mivel csak a Hivatalos Értesítőben érhető el az elszámolásuk.

A beszámolóban említésre került egy úgynevezett „múzeumprojekt”, amely bemutatja a Jobbik történetét, tárgyi emlékeit egy vásárolt ingatlanban, viszont a járványhelyzet eredményeképpen ennek a projektnek az elkészítését elhalasztották.

A Jobbik-alapítvány weboldalán beszámolónak jelen cikk megírásának pillanatában semmi nyoma, ráadásul egyéb alapítványi tevékenységnek, aktivitásnak monitorozása sem vagy csak nagyon nehezen lehetséges.

Az Állami Számvevőszék vonatkozó jelentésében mindezek mellett kimondta, hogy a Jobbik-alapítvány a 2019–2020. években nem készített a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számv. tv.) szerinti éves számviteli beszámolót, a tevékenységéről szóló éves jelentést, vagyis a felhasznált közpénzekre vonatkozó gazdálkodása átláthatóságát, a költségvetési támogatás felhasználásának elszámoltathatóságát nem biztosította.

A politikában elengedhetetlen fontosságú a választópolgárok megfelelő módon történő tájékoztatása a közpénzek felhasználásáról, hiszen az elszámoltathatóság és a transzparencia szignifikáns erővel bír, ezen alapvető értékek elvesztése súlyos bizalmatlansági és a párt részéről hitelességi válságot idézhet elő. Morális alapon az, hogy a választópolgárok – tágabb értelemben az adófizetők – nem képesek az állami támogatás mivoltáról és felhasználásáról informálódni, elítélendő.

Az ÁSZ jelentései sokszor a gyanú megalapozását eredményezhetik büntetőjogi értelemben. 2019-ben az ÁSZ jelentését követően költségvetési csalás gyanújával nyomozás indult a Momentum és a Párbeszéd ellen, mondván, a két párt nem tudott elszámolni a 2018-as választási kampányban elköltött pénzekkel. Természetesen mindig az adott eset egyedi körülményeit kell figyelembe venni, viszont nem kizárt, hogy az ÁSZ jelentése további vizsgálatokat von maga után a Jobbik-alapítvány beszámolója kapcsán. Amennyiben egy párt a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást (ezalatt érthetjük a választópolgárokat, a költségvetés ellenőrzésére létesített intézményeket) tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a valós tényt elhallgatja vagy a költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, költségvetési csalás bűntettét követi el. Mivel az ÁSZ kétévente ellenőrzi a pártok gazdálkodását, így egy konkrét jelentés mindig alapjául szolgálhat további vizsgálatoknak.

A pártok körében esszenciális tartalmi elemként kell még megemlítenünk az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak érvényre juttatását, illetve ezen túlmenően még a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítését és érvényesítésének előmozdítását. Az elmúlt három évtized példái azt mutatták, hogy amikor egy párt működése öncélúvá, belső hatalmi harcok nyomán gyengévé és ezzel párhuzamosan pénzügyi értelemben átláthatatlanná válik, ideológiai értelemben és markáns politikai arcai tekintetében kiüresedik, az már akár rövid távon az adott politikai entitás megszűnését eredményezheti.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője felszólal az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2022. augusztus 8-án. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)