Megfelelő eszközökkel élnek-e vagy sem, mindenesetre más demokráciák vagy diktatúrák nem építik le tudatosan önmagukat. Ezt csak a német „szuperdemokraták” gyakorolják, akik – ha alaposan megnézzük – mind zöld színű gatyát hordanak.
A társadalom ezen mérnökei abba fognak belebukni, hogy fellázadtak a négy számtani alapművelet és a fizika törvényei ellen. Meg kell majd enniük, amit felöklendeztek. Sajnálatos módon osztoznia kell ebben mindazoknak is, akik pedig figyelmeztettek és nem akarták, hogy ilyen irányt vegyenek a dolgok. A harag egyre csak gyűlik, a tények hatalma pedig napról napra érzékelhetőbb.
A német energiavészhelyzet – amelyre ráüthetjük a teljes mértékben „hazai” márkajelzést – az összeomlás terhe mellett fogja kikényszeríteni, hogy a fejéről visszaállítsuk a talpára az energetikánkat.
Az orosz vezetékektől való német energiafüggetlenség egyetlen útja a „vissza a természethez”: az alapellátást biztosító saját kitermelésű szénhez, a repesztéssel kitermelt saját földgázhoz és a saját atomenergiához! A nap- és a szélenergia kiegészítő források, különösen az északi féltekén.
A hatalmon lévőknek vagy be kell ezt látniuk, vagy pedig távozniuk kell – mindkettőt egyszerre nem ússzák meg. Németországban kényszerből sokan reményeket fűznek most az Északi Áramlat 2-es gázvezetékhez.
Akármennyire érthető is ez a kívánalom, ha teljesülne, az agresszor csak röhögne a markába, de nem nyugodna, továbbá az energiafordulat állandósításához vezetne, ami pedig Németország jelenlegi ostoba energiahelyzete és a szélsőséges energiaárak egyik fő kiváltó oka. Tévúton jár az, aki az energiafordulat eltemetése helyett továbbra is az Északi Áramlathoz fűz reményeket.
Az energiafordulat, az energiafüggőség és a gázveszélyhelyzet ugyanazt a dolgot írja le három különböző fogalommal. Az energiafordulat annyiban különösen tartós, hogy Németország nem tud lábra állni. Az ország Európa lokomotívja volt, ma betontömb Európa lábainál. Az energiafordulat feladása ettől szabadítana meg bennünket, újra lokomotívvá téve minket. Nem válik örömömre, ha belegondolok az összeomlásba, nemhogy kívánnám azt. De ha nem hozzuk magunkat megfelelő helyzetbe, mindennek a vége csak katasztrófa lehet. Németországban visszatér a vész – nagy kár érte! A szövetségi köztársaság 2015 előtt sem volt ugyan az édenkert, de nagyon közel állt ahhoz, hogy jó hely legyen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!