Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022 júliusában elemzést tett közzé „»Pink education« jelenség Magyarországon?! – A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai” címmel. Az elemzést egy hónappal később felfedezte a Népszava (augusztus 25.), cikkének a tartalomból egyáltalán nem következő, durván hamis és manipulatív Aggódik az Állami Számvevőszék a túl sok diplomás nő miatt, mert csökken a házasság és a gyerekvállalás esélye címet adta. Ami azután következett, azt joggal lehet politikai hisztériának nevezni és okkal lehetne szociológiai-szociálpszichológiai elemzés tárgyává tenni.
Kezdjük az ÁSZ-elemzéssel!
Annak terjedelme szerény 42 oldal. A címben szereplő „Pink education” jelenségről alig több mint öt oldal szól (8–13. o.), ami jelentős részben négyszáz szülő és háromszáz pedagógus ugyanazon kérdésekre adott válaszain alapult. Az elemzés eredményeinek ismertetése öt oldalt tesz ki (14–18. o.), de ebben van kétoldalnyi ábra.
A kérdezetteknek az alkalmazkodókészségtől a vállalkozószellemig 23 tulajdonságot kellett egy hétfokú skálán besorolni aszerint, hogy mennyire tartják fiúsnak/férfiasnak vagy lányosnak/nőiesnek, illetve egyáltalán nem fontosnak vagy fontosnak (1–3, illetve 5–7, míg a 4. fok a nem szerinti semlegességet jelenti); majd arra a kérdésre kellett választ adni, hogy a kérdezett szerint
vannak olyan, kimondottan valamelyik nemhez társítható tulajdonságok, amelyek a közoktatásban előnyt jelentenek, ezért az ilyen nemű tanulók jobban boldogulnak és jobb eredményeket érnek el?
Három válasz volt lehetséges: a kérdezett 1. nem lát ilyen különbséget, 2. a férfias tulajdonságok, 3. a nőies tulajdonságok előnyt jelentenek; végül a választ írásban is megindokolhatta az, aki akarta. Az elemzés célja és módszere kapott egy-egy oldalt (6–7. o.). Mint korrekt közvélemény-kutatáshoz illik, a Mellékletek (20–37. o.) rész hat melléklete tartalmazza a kérdőívet, a kérdezettek főbb adatait és a kapott eredményeket. A fogalomtár és a vonatkozó jogszabályok egy-egy (38. és 39. o.), az irodalomjegyzék két oldal (40–41. o.). A lényeg A jelenség társadalmi-gazdasági következményei és a Következtetések cím alatt egy-egy oldalt (19. és 5. o.) tesz ki.
Az elemzés kiindulópontja, hogy 2010-ben a felsőoktatásba lépő nők aránya legalább egy évszázados és gyakorlatilag töretlen, az utóbbi néhány évtizedben felgyorsult növekedés eredményeként elérte a férfiakét. Ám e növekedés a nemek arányának kiegyenlítődése után sem állt meg. 2022 nyarán a nők aránya már 54,55 százalék.
A felsőoktatásból diplomával kilépő nők aránya a férfi hallgatók nagyobb arányú lemorzsolódása miatt még magasabb: hatvan százalék. Vagyis a „nőtöbblet” az újonnan felvettek esetén húsz százalék, az új diplomásoknál ötven százalék.