Amikor Magyarország az orosz blokktípust választotta, a fenti szempontok mellett mindenekelőtt a nukleáris biztonságot tartotta szem előtt. A megépülő két új blokk megfelel a legszigorúbb hazai és nemzetközi biztonsági követelményeknek, a NAÜ és az Euratom ajánlásainak, és emellett meggyőző biztonsági tartalékokkal rendelkezik. Elég megemlíteni, hogy az új blokkok a reaktor két méter vastag, kettős falú vasbeton védőépületének köszönhetően képesek ellenállni a Magyarországon eddig előfordult és prognosztizálható földrengéseket jócskán meghaladó erejű földmozgásoknak, hurrikán erejű szélnek, de akár egy nagy utasszállító repülőgép rázuhanásának is. Az aktív, valamint a fizika törvényszerűségein alapuló, áram nélkül is működő passzív biztonsági rendszerek megakadályozzák, hogy egy nagyon erősen hipotetikus, rendkívül kis valószínűségű súlyos baleset esetén se kerülhessen radioaktív anyag a környezetbe.

A már fent említett nukleáris biztonsági követelmények súlyát jelzi, hogy a Paks II projektnek összességében több mint hatezer különböző engedélyt kell megszereznie megvalósulása során, amelyek közül kétségtelenül az egyik legfontosabb a most kiadott létesítési engedély. Az elmúlt időszakban az OAH szakemberei a bevont szakhatóságokkal, valamint a nemzetközi szakértők közreműködésével részletesen, mindenre kiterjedően vizsgálták az időközben több mint négyszázezer oldalra bővült dokumentációt, ami alapján most megadták az engedélyt.

A technológia orosz szállítójától elvárás volt a meggyőző fejlesztési, gyártási, beruházási és üzemeltetési referencia is, amivel kivétel nélkül rendelkezik a Roszatom. Jelenleg már öt, a Paks II blokkjaihoz hasonló, VVER–1200 típusú egység termeli az áramot kereskedelmi üzemben. Rendkívül fontos szempont volt továbbá az új atomerőmű gazdaságos működtetése. Az új blokkok éves kihasználtsági tényezője 18 hónapos üzemanyagciklussal számolva jócskán meghaladja a kilencven százalékot. A finanszírozási konstrukciónak köszönhetően pedig biztosított a Paks II atomerőmű esetében is a százszázalékos magyar állami tulajdon.
A Paks II projekt tökéletesen illeszkedik a nemzetközi trendhez: 2018 óta 24 új blokk létesítése kezdődött meg világszerte, ezek felét a Roszatom építi. Az orosz atomenergetikai konszern jelenleg tizenegy országban összesen 34 új egységen dolgozik. Szintén meggyőző adat, hogy globálisan 28 atomerőművi blokk kezdte meg a működését az elmúlt években, amelyek összteljesítménye 29,4 GW.

Mindennek a sokkoló mai gáz- és áramárak és -hiány miatt van különös jelentősége. Egyre több ország kíván az atomenergia irányába fordulni, hiszen az atomerőművek révén egyszerre lehet a gázfüggőséget csökkenteni, valamint az ellátásbiztonságot, a megfizethető és klímabarát áramot garantálni az embereknek és az iparnak. Ázsiában Kína, India, Japán, Banglades, a közel-keleti országok, Egyiptom, valamint Törökország, illetve Irán mellett egyre több európai ország számol az atomenergiával. A hagyományosan atompárti Franciaország mellett Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Horvátország a jövőben is az atomenergiára kíván támaszkodni. Sőt az eddig vehemens atomellenes országoknál is trendfordulónak lehetünk a szemtanúi. Németországban, Belgiumban és újabban Svédországban is a kormányok a súlyos áramhiány miatt készek felülvizsgálni az atomenergiát ellenző álláspontjukat, és Hollandia is az atomenergiával tervezi a jövőt.

Ezt a trendfordulót jelezte az Európai Parlament idén nyáron meghozott döntése is, amely az atomenergiát az atomellenes országok, Németország, Ausztria és Luxemburg obstrukciója ellenére is zöld és fenntartható áramtermelési módként ismeri el. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a tudománynak és a józan észnek sikerült felülkerekednie az ideo­lógiai és politikai szempontok mellett a különféle lobbiérdekek által vezérelt eddigi európai energiapolitikai víziókon.

Lényeges, hogy megerősítette részvételét a projektben az egyik főberendezést, a turbinagenerátor gépegységet gyártó amerikai General Electric, továbbá az irányítástechnikát szállító Framatome–Siemens-konzorcium is. A továbbiakban létfontosságú (a nukleáris biztonság szem előtt tartásával) a projekt felgyorsítása, hiszen az szolgálja Magyarország érdekét, ha mielőbb elkészül és termelésbe áll a Paks II atomerőmű.

A szerző atomenergetikai szakértő, az Atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője

Borítókép: A Paksi Atomerőmű 3-4-es blokkjának épülete (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)